Barack Obama a brit közszolgálati médiatársaságnak adott - a BBC hírtelevíziója által csütörtökön késő este ismertetett - interjúban kifejtette: az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad. Obama kijelentette: Nagy-Britannia az Egyesült Államok "legjobb partnere", mert a brit kormány kész "saját közvetlen önös érdekein túl is" érvényesíteni a rendelkezésére álló eszközöket a világ rendezettebbé, biztonságosabbá tételére.
Az amerikai elnök szerint a II. világháború után kiépült európai intézményrendszer is biztonságosabbá tette a világot, hozzájárult a globális jólét növekedéséhez, és az Egyesült Államok ezért azt szeretné, ha az Egyesült Királyság ennek az intézményrendszernek az egyik letéteményeseként őrizhetné meg jelenlegi befolyását a világpolitikában. A hivatalából másfél év múlva leköszönő amerikai elnök már korábban is tett utalásokat arra, hogy Nagy-Britanniát továbbra is az EU-ban szeretné látni, de a mostani BBC-interjúban adott hangot ennek a véleményének az eddigi legközvetlenebb módon.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.
London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák a jövőben csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. Obamához hasonlóan a brit üzleti szféra képviselőinek is egyöntetűen az a véleményük, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.
Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (14 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent. Barack Obama a BBC-interjúban kitért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia NATO-együttműködésére is, és elismerően szólt arról, hogy a brit kormány által a védelmi kiadásokra fordított összeg eléri az észak-atlanti szövetség iránymutatásában szereplő, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célszintet.
Az amerikai elnök cáfolta azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint ennek érdekében nyomást gyakorolt volna Cameronra, elmondta ugyanakkor, hogy erről "őszinte beszélgetést" folytatott a brit kormányfővel. Obama a BBC-interjúban kijelentette: elnöki időszakának "legdühítőbb" kudarcának tartja, hogy nem sikerült elérnie a fegyvertartást szabályozó előírások szigorítását még az elmúlt években tűzfegyverrel elkövetett sorozatos tömeges gyilkosságok után sem.
A 2001. szeptember 11-ei merényletek óta terrortámadásokban meghalt amerikaiak száma nem éri el a százat, lőfegyverekkel elkövetett bűncselekményekben azonban több tízezren vesztették életüket ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban - hangsúlyozta az amerikai elnök. Obama lesújtónak nevezte, hogy ezt a problémát nem sikerült megoldani, kijelentette ugyanakkor, hogy elnöki időszakának hátralévő részében sem kíván tétlen maradni e kérdésben.
