Maratoni, már-már gyötrelmes szavazási procedúra után – magyar idő szerint hajnali háromkor mondtak véleményt a honatyák az előterjesztésről - végül 230-an nyomták meg az igen gombot a 300 tagú törvényhozásban. A Sziriza 36 képviselője azonban nemmel voksolt vagy tartózkodott, s görög hírmagyarázók úgy vélik, Ciprasz ennél kevesebb lázadóra számított, hiszen ez képviselőcsoportjának majdnem az egynegyede. Mindenesetre az egy héttel ezelőttinél mindenképpen jobb eredmény, amikor 39 kormánypárti honatya nem voksolt igennel.
„Nehéz döntéseket kellett meghoznunk, nekem személy szerint is” – fogalmazott Ciprasz a parlamentben elhangzott beszédében, aki ezúttal is kiemelte, hogy kormányának nem volt más lehetősége, igent kellett mondania a hitelezők javaslataira, mert amennyiben ezt nem tette volna meg, akkor Athénnak ki kellett volna lépnie az euróövezetből. Ciprasz, csakúgy, mint egy hete, azt is elmondta, hogy ő személy szerint nem ért egyet a harmadik mentőcsomag feltételeivel. Elismerte ugyanakkor, hogy hibákat követtek el a kormányzás során. Beszédében ismét többször előkerült a „harc” szó. Azt is mondta, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az adósság átütemezéséről, s tovább folytatják a „harcot”.
Euklid Cakalotosz miniszterelnök elmondta, hogy a parlament döntésének fényében már pénteken megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel a reformprogram részleteiről. Tegnap be is jelentették, hogy ma valóban tárgyalóasztalhoz ülnek, s a trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiegészül az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) képviselőjével. Az athéni kormány azt reméli, hogy a megbeszélések augusztus 20-án lezárulhatnak, így a kormány hozzájuthat a harmadik, valamivel több mint 80 milliárd eurós hitelcsomaghoz. Görögország eddig két hitelcsomag keretében 240 milliárd eurót kapott.
A szavazás idején tüntetéseket tartottak Görögországban, több ezren tüntettek a törvényhozás épülete előtt, de nem voltak olyan erőszakos cselekmények, mint az egy héttel korábbi szavazás idején.
Ami a Sziriza sorsát illeti, miután ezúttal is sokan nem szavazták meg az előterjesztést, elkerülhetetlennek látszik a szakítás. A 36 rebellis képviselő közül 31-en szavaztak nemmel, öten pedig tartózkodtak. Bár a kabinet illetékesei rendszeresen tagadják, hogy a kormány előrehozott választásra készülne, a görög sajtó már két szeptemberi időpontot is megjelölt az esetleges idő előtti választás megtartására. A voksolás ellen szól, hogy a kormánynak aligha lenne pénze a megrendezésre, illetve a kampányra.
Hogy milyen nehéz lesz keresztülvinni a reformokat, azt egy friss eset is mutatja. A kormánynak fel kellett függesztenie azokat az elképzeléseit, amelyek nyomán megvonták volna az adókönnyítéseket a gazdáktól. A vidéki képviselők ugyanis tömegesen lázadtak az előterjesztés ezen pontja ellen. Szintén augusztus elejére kellett halasztani a nyugdíjreformról egyes részeiről szóló döntést. A kormány azzal érvelt, hogy ettől még megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel.
Az Európai Központi Bank (EKB) még szerdán újabb 900 millió euróval emelte sürgősségi likviditási támogatását. Ez ugyan még mindig nem teszi lehetővé, hogy feloldják a készpénz felvételre vonatkozó korlátozásokat, de arra mindenképpen jó, hogy tovább normalizálódjon az ország pénzügyi helyzete. A kormány a jövő héten dönt arról, hogy mikor nyithatja meg kapuit a görög tőzsde.