A megállapodásban Teherán vállalta, hogy nem fejleszt nukleáris fegyvert, legalább egy évtizedig korlátozza az urándúsítást, s lehetővé teszi nukleáris létesítményeinek rendszeres ellenőrzését, cserébe a Nyugat által elfogadott szankciók fokozatos feloldásáért. Kerryt, Lewt és Monizt ma hallgatja meg a szenátus külügyi bizottsága, amelynek számos republikánus, de több demokrata tagja is kétségeit hangoztatta az atomalkuval kapcsolatban.
Izrael sem adta fel a lobbizást, jelentette a Reuters, Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete ugyancsak zárt ajtók mögött mintegy 40 konzervatív honatyát tájékoztatott a Netanjahu-kormány álláspontjáról. Idén Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a kongresszus két háza előtt mondott beszédében óvta az amerikai képviselőket és szenátorokat attól, hogy egy "gyenge" egyezséget kössenek Teheránnal.
A washingtoni kongresszus törvényt fogadott el arról, hogy véleményeztetik az Obama-kormányzat által beterjesztett egyezséget, mivel a bécsi tárgyalások elhúzódtak, erre nem 30, hanem 60 napjuk áll rendelkezésre. Várhatóan augusztus végén, szeptember elején mondják ki a végső szót. Barack Obama már jelezte, ha leszavazzák, az elnöki vétó eszközéhez folyamodik, ezt csak kétharmados többséggel lehetne felülírni a szenátusban.
Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője szerint az Obama-kormányzatnak kell bizonyítania, hogy az Iránnal kötött atomalku megfelelő biztosítékokat tartalmaz. Amíg a kongresszus nem hagyja jóvá, Washington nem oldhatja fel az Iránnal szemben hozott szankciókat. A honatyák amiatt aggódnak, hogy Teherán újra terrorista szervezeteket finanszíroz majd a szankciók feloldása nyomán felszabaduló mintegy 100 millió dollárból.
Kerry külügyminiszter előző nap az NPR közszolgálati csatornának adott interjújában elmondta, háromszor állt fel a tárgyalóasztaltól a maratoni alkudozás során, s még az utolsó vasárnap is kilátásba helyezte, hogy végleg megszakítják a tárgyalást Teheránnal.