A nyilvánosság eddig csak a százoldalas, meglehetősen bizakodó vezetői összefoglalót ismerhette meg a 1372 oldalas tanulmányból. Ezt azzal magyarázta a kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy előnyhöz juttatná riválisainkat, ha közzétennék a Budapest gyengeségeire is rámutató teljes elemzést.
A lap által megszerzett teljes hatástanulmányból kiderül, hogy közepes vagy magas a kockázata annak, hogy a költségek alulbecsültek (vagy a bevétel lesz a vártnál kevesebb), továbbá, hogy drágíthatja a rendezést az árfolyamváltozás. A tanulmány készítői megemlítik: kockázati tényező a gazdaság kis mérete és az, hogy sok infrastrukturális beruházás kell az olimpia megrendezéséhez. Emellett a várható versenytársak, így Boston, Párizs, Hamburg, Róma lobbiereje sokkal nagyobb, mint a magyar fővárosé, Budapest ráadásul kevésbé ismert és nincs túl jó híre a magyar politikának.
Az egyik fő veszélyként a társadalmi támogatottság hiányát vagy változását nevezi meg a tanulmány. Ám közvélemény-kutatást nem mellékel, csak annyit közöl: „a jelenlegi támogatottsági mérések biztatóak, azonban ennek stabil fennmaradása elengedhetetlen egy sikeres pályázathoz”. A tanulmány készítői majdhogynem veszélyforrásként tálalnak egy esetleges népszavazást. Hangsúlyozzák: nincs rá jogi kötelezettség, ám az ellenzők kezdeményezhetnek referendumot a rendezéshez szükséges olimpiai törvényről.
Az elemzés szerint a sportlétesítmények többsége akkor is megépül, ha nem Budapest rendezi a játékokat. A Dagály uszodakomplexummal kapcsolatban megjegyezték, hogy extrém rövid a kijelölt tervezési és megvalósítási határidő.
A teljes cikket itt olvashatja!