merénylet;Törökország;Iszlám Állam;Sürüc;

Gyászolók a terrortámadás huszonöt áldozatának közös temetésén, Gaziantepben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN SAHIN

- Felelős a kormány is?

Éles bírálatokkal illették a török kormányt a hétfői, a szíriai határ közelében található Sürücben, a helyi kultúrközpontban elkövetett véres merénylet miatt. A terrorakció, amelyben 32 személy vesztette életét, azért szárad a kormány lelkén is, mert sokáig tolerálta a szélsőséges Iszlám Állam tevékenységét – vélték ellenzékiek. „Az AKP támogatta a terroristákat” – skandálták azok a tüntetők, akik hétfő este Isztambulban vonultak utcára a kormány ellen.

A sürüci merénylet valóban rámutat a török kormány kétszínűnek tartott Szíria-politikájára. Recep Tayyip Erdogan korábbi miniszterelnök, jelenlegi államfő a legfőbb rossznak Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét tartotta, s az IS ellen harcoló kurdok azt gyanítják, hogy Ankara logisztikai támogatást nyújtott az iszlamistáknak. Amikor néhány hete ismét kiújultak a harcok Kobaniban, a kurdok azt állították, hogy Törökország „küldte rájuk” a szélsőségeseket. Ez az állítás azonban nem bizonyosodott be.

Selahattin Demirtas, a júniusi parlamenti választáson 13 százalékot szerzett, ezzel a törvényhozásba bejutott kurd párt, a HDP elnöke Ankarát is felelőssé tette a hétfői véres terrorakcióért. „Azok az országok és rezsimek, amelyek az IS-nek és a hozzá hasonló brutális egységeknek támogatást nyújtanak, ugyancsak felelősek a barbarizmusért. Ez érvényes Ankara politikai vezetőire is, akik a HDP-t napról napra fenyegetik, de ahhoz nincs elég merszük, hogy fellépjenek az IS ellen” – jelentette ki a Hürriyet című ellenzéki napilapnak.

Numan Kurtulmus kormányfőhelyettes azt közölte, „teljesen megalapozatlan” minden olyan vád, amely szerint hazája a terroristákat segítené. Azonban hogy valami alapja mégiscsak lehet az állításoknak, az is igazolhatja, a török titkosszolgálat már jóelőre figyelmeztetett, hogy az IS sok illegálisan Törökországba érkezett harcosa hajthat végre véres terrorakciót. A Nemzeti Hírszerzési Szervezet (MIT) már június 22-én és július 3-án is jelezte egy küszöbön álló terrorakció veszélyét, ám a hatóságok nem tettek meg minden szükséges óvintézkedést. Igaz, a rendőrség több városban tartott razziát, s 97 személyt tartóztatott le.

A merénylet rámutat egy másik fontos kérdésre is. Törökország afféle hatalmi vákuumba került a június elején megrendezett parlamenti választás óta. Az AKP egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a voksoláson nem szerzett abszolút többséget. Ahmet Davutoglu kormányfő múlt héten ugyan megkezdte a kormányalakítási tárgyalásokat, de semmiféle garancia sincs arra, hogy sikerrel is jár, hiszen a szóba jöhető két koalíciós partner, a szociáldemokrata CHP és a nacionalista MHP számára is alapfeltétel, hogy Erdogan ne szóljon bele a kormány ügyeibe.

Szakértők már korábban figyelmeztettek arra: nagyon veszélyes a jelenlegi helyzet, mert bár fontos stratégiai döntéseket kellene hozni Szíria és az IS kapcsán, Davutoglu ezt nem teheti meg ügyvezető miniszterelnökként. Az ország érdeke a gyors kormányalakítás lenne, ehhez azonban az kéne, hogy Erdogan elnökként ne lépje át az alkotmányos kereteket. Hogy mennyire reménytelen a helyzet: Davutoglu azt üzente az AKP regionális vezetőinek, hogy készüljenek fel egy előrehozott választásra.

Törökország egyébként a nyitott határok politikáját hirdette meg Szíriával kapcsolatban, a polgárháború elől mintegy 2 millióan menekültek el a szomszédos országba.

Bár az akcióért még egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, Davutoglu, aki tegnap ellátogatott a merénylet színhelyére, azt közölte, az eddigi megállapítások szerint az IS öngyilkos terroristája lehetett az elkövető. Hozzátette, azonosították a merénylő, bár az első hírek arról szóltak, hogy egy fiatal nő volt a robbantó, később ezt nem erősítették meg. Az áldozatok többségét tegnap eltemették, a majd száz sebesült harmadát kórházban ápolták.

Az IS-nek nem ez volt az első merénylete Törökországban, eddig azonban „csak” kurd célpontokra támadott. Ilyen véres terrorakció azonban még nem történt az országban.

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Benjámin Netanjahuval folytatott kétórás keddi jeruzsálemi tárgyalásán megpróbálta csökkenteni az iráni atomegyezmény miatt Jeruzsálem és Washington között meglévő feszültséget.