A sürüci merénylet valóban rámutat a török kormány kétszínűnek tartott Szíria-politikájára. Recep Tayyip Erdogan korábbi miniszterelnök, jelenlegi államfő a legfőbb rossznak Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét tartotta, s az IS ellen harcoló kurdok azt gyanítják, hogy Ankara logisztikai támogatást nyújtott az iszlamistáknak. Amikor néhány hete ismét kiújultak a harcok Kobaniban, a kurdok azt állították, hogy Törökország „küldte rájuk” a szélsőségeseket. Ez az állítás azonban nem bizonyosodott be.
Selahattin Demirtas, a júniusi parlamenti választáson 13 százalékot szerzett, ezzel a törvényhozásba bejutott kurd párt, a HDP elnöke Ankarát is felelőssé tette a hétfői véres terrorakcióért. „Azok az országok és rezsimek, amelyek az IS-nek és a hozzá hasonló brutális egységeknek támogatást nyújtanak, ugyancsak felelősek a barbarizmusért. Ez érvényes Ankara politikai vezetőire is, akik a HDP-t napról napra fenyegetik, de ahhoz nincs elég merszük, hogy fellépjenek az IS ellen” – jelentette ki a Hürriyet című ellenzéki napilapnak.
Numan Kurtulmus kormányfőhelyettes azt közölte, „teljesen megalapozatlan” minden olyan vád, amely szerint hazája a terroristákat segítené. Azonban hogy valami alapja mégiscsak lehet az állításoknak, az is igazolhatja, a török titkosszolgálat már jóelőre figyelmeztetett, hogy az IS sok illegálisan Törökországba érkezett harcosa hajthat végre véres terrorakciót. A Nemzeti Hírszerzési Szervezet (MIT) már június 22-én és július 3-án is jelezte egy küszöbön álló terrorakció veszélyét, ám a hatóságok nem tettek meg minden szükséges óvintézkedést. Igaz, a rendőrség több városban tartott razziát, s 97 személyt tartóztatott le.
A merénylet rámutat egy másik fontos kérdésre is. Törökország afféle hatalmi vákuumba került a június elején megrendezett parlamenti választás óta. Az AKP egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a voksoláson nem szerzett abszolút többséget. Ahmet Davutoglu kormányfő múlt héten ugyan megkezdte a kormányalakítási tárgyalásokat, de semmiféle garancia sincs arra, hogy sikerrel is jár, hiszen a szóba jöhető két koalíciós partner, a szociáldemokrata CHP és a nacionalista MHP számára is alapfeltétel, hogy Erdogan ne szóljon bele a kormány ügyeibe.
Szakértők már korábban figyelmeztettek arra: nagyon veszélyes a jelenlegi helyzet, mert bár fontos stratégiai döntéseket kellene hozni Szíria és az IS kapcsán, Davutoglu ezt nem teheti meg ügyvezető miniszterelnökként. Az ország érdeke a gyors kormányalakítás lenne, ehhez azonban az kéne, hogy Erdogan elnökként ne lépje át az alkotmányos kereteket. Hogy mennyire reménytelen a helyzet: Davutoglu azt üzente az AKP regionális vezetőinek, hogy készüljenek fel egy előrehozott választásra.
Törökország egyébként a nyitott határok politikáját hirdette meg Szíriával kapcsolatban, a polgárháború elől mintegy 2 millióan menekültek el a szomszédos országba.
Bár az akcióért még egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, Davutoglu, aki tegnap ellátogatott a merénylet színhelyére, azt közölte, az eddigi megállapítások szerint az IS öngyilkos terroristája lehetett az elkövető. Hozzátette, azonosították a merénylő, bár az első hírek arról szóltak, hogy egy fiatal nő volt a robbantó, később ezt nem erősítették meg. Az áldozatok többségét tegnap eltemették, a majd száz sebesült harmadát kórházban ápolták.
Az IS-nek nem ez volt az első merénylete Törökországban, eddig azonban „csak” kurd célpontokra támadott. Ilyen véres terrorakció azonban még nem történt az országban.