Az amerikai kutatócsapat szerint járványként terjednek az iskolai lövöldözéses esetek az Egyesült Államokban: szerintük az ilyen bűncselekmények nem egymástól függetlenül, véletlenszerűen történnek, az egyiknek bizony komoly ráhatása van a másikra.
A Plos One című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban, melyben nagy nyilvánosságot kapott eseteket vizsgáltak, rámutattak: a tömeggyilkosságok - olyan esetek, amelyek legalább 4-5 halálos áldozatot követelnek - és iskolai lövöldözések "fertőzőek", a szörnyű tettek újabbak elkövetésére inspirálhatnak másokat. A "fertőzési időszak" átlagosan 13 napig tart, a kutatók állítása szerint a véres események mintegy 20-30 százalékában ez a jelenség játszik nagy szerepet.
A vizsgálat kiindulópontját az indianai Purdue Egyetemen tavaly történt lövöldözés adta: az intézmény egyik hallgatója lőtt le egy 21 éves tanársegédet. Sherry Towers, a kutatás vezetője elmondta: amikor a tragédia történt, épp egy kutatói találkozóra ment a Purdue Egyetemre. "Eszembe jutott, hogy a lövöldözést megelőző héten három hasonló esetről is beszámoltak a híradások.
Elgondolkoztam azon, hogy vajon véletlen egybeesésekről lehet-e szó, vagy pedig a hírekben megjelenő események egy rövid időre tudat alatt hasonlóra inspirálják az erre fogékony, sérült embereket" - nyilatkozta Towers a ScienceDaily.com-on. Emlékezetes az 1999-es coloradoi eset is: ekkor Littletown városában, a Columbine középiskolában történt tömegmészárlás, amely valóságos hullámot indított el - a vérengzést követő 22 hónapban még 16 hasonló incidensre került sor.
A kutatók felidézték, hogy korábbi tanulmányok már bebizonyították azt, hogy a lelkileg sérült fiataloknál az öngyilkosság is hasonlóképp "fertőző" lehet. Szinte ugyanez a helyzet a hírekben felkapott lövöldözéses eseteknél is; ám éppen azért, mert a híradások gyorsan és széles körben terjednek, hatásuk is jóval nagyobb. A statisztikák szerint az Egyesült Államokban havonta történik valamilyen hasonló eset az iskolákban. Ha gyilkosságig nem is fajul a dolog, gyakran előfordul, hogy a diákok - legtöbbször otthonról szerzett - fegyverrel mennek az iskolába. Nem meglepő, hogy az esetek többsége azokban az államokban történik, ahol a lakosság nagy része rendelkezik lőfegyverrel.
Szakemberek szerint a tragikus események hátterében egyszerre több minden is meghúzódhat: a rossz otthoni környezetből szerzett lelki sérülések, amelyeket az elkövető sokáig megpróbál elnyomni magában; ha a gyerek olyan környezetben nő fel, ahol gyakran történnek erőszakos cselekmények, a családban a problémákat is gyakran erőszakkal próbálják "megoldani", nem meglepő, hogy az agresszió a gyerek életében is hangsúlyos tényezővé, a gondok "egyszerű" megoldásává válik.
Az iskolai lövöldözés Magyarországon is megjelent: 2009-ben egy 23 éves elsőéves gyógyszerészhallgató a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert pedig súlyosan megsebesített. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sikerült megelőzni a tragédiát: itt S. Ábel egykori joghallgató finnországi, németországi és Egyesült Államokbeli iskolai mészárlások hatására döntött úgy, hogy fegyvert szerez, és az ELTE jogi karán 22 diákot öl meg - "éppen annyit, ahány rossz évet élt addig."A Kúria idén júniusban kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta a férfit.