Ősszel sem tétlenkedik majd a kormány, derült ki a Semjén Zsolt által benyújtott őszi törvényhozási programból. A miniszterelnök-helyettes összeállítása szerint az őszi ülésszakban a képviselők többek között voksolnak majd a gyermekek szociális biztonságáról – bár a köztévé műsorvezetője szerint ők úgysem éhesek –, a NAV-osok életpályáját is lemodellezik és a nemzeti közműszolgáltató háza táján is változások várhatóak – azt, hogy milyen irányba még nem tudni, de szerintünk sejthető a fő csapásirány. Végül, de nem utolsósorban a vadászat terén is tervben van pár változtatás, hogy Semjén szabályozottabb körülmények között élhessen a hobbijának.
A Ház összesen hat, környezetvédelemmel kapcsolatos törvényt tervez megtárgyalni az ősszel, amely Áder János egyik szívügye, az utóbbi hónapokban több a témához kapcsolódó rendezvényre is ellátogatott. A Köztársasági Elnöki Hivatalban januárban alakult meg a Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság, amelyet Kőrösi Csaba vezet - Áder szerint ez a testület nem köthető kormányzati ciklushoz Kőrösi korábban ENSZ-nagykövet volt. A köztársasági elnök azért választotta őt, mert „az a tudás, tekintély, amivel rendelkezik, jól kamatoztatható az igazgatóság élén”. Az államfő többször is hangoztatta, hogy a klímaváltozás ügyében a huszonnegyedik órában vagyunk, de még tehetünk ellene. Áder májusban honlapot indított, hogy ott gyűjtsön támogató aláírásokat a decemberi, párizsi klímacsúcsra. A kezdeményezés célja nyomást gyakorolni a tanácskozáson résztvevő politikai döntéshozókra, különösen a nagy szén-dioxid-kibocsátással rendelkező országok vezetőire - nyilatkozta a köztársasági elnök a hirado.hu-nak. Ezzel Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnökének kezdeményezéséhez csatlakozik, aki a következő hónapokban egymilliárd aláírást összegyűjtését tűzte célul világszerte.
Szintén őszre tervezik a gyermekékeztetési szabályozások „ésszerűsítését” és a gyermekek szociális védelmének megerősítését szorgalmazó törvénymódosítást. Azt nem tudni, mit takar az „ésszerűsítés”, de Semjén listája szerint a kormány a „hosszabb távú fenntarthatóságra” törekszik és arra, hogy a célcsoportok könnyebben, „célzottabban” férhessenek hozzá a szociális szolgáltatásokhoz. A gyermekéhezés régóta égető probléma hazánkban: kutatóintézetek és a szocialista párt számításai szerint is ma Magyarországon legalább 4,2 millió ember él a létminimum alatt, minden második gyerek szegénységben nő fel Magyarországon – mondta Bangóné Borbély Ildikó, reagálva arra, hogy Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a zánkai Erzsébet-táborban kifejtette, az Erzsébet-program fennállásának négy éve alatt mintegy hatszázezer ember jutott üdülési, pihenési lehetőséghez, akiknek a fele gyermek volt. Az MSZP-s képviselő – aki emellett az Országgyűlés népjóléti bizottságának is tagja – ismertette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar családok 74 százaléka ma nagyjából 50 ezer forintos váratlan kiadást sem tud finanszírozni, egy egyhetes belföldi utat sem tud kifizetni.
Az államtitkár nem beszélt a valóságról, a problémákról, például a gyermekéhezésről, a tankönyvellátási nehézségekről és arról sem, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) néhány hónap alatt megduplázta adósságát, amely mára csaknem 12 milliárd forintot tesz ki – fogalmazott Bangóné, majd hozzátette, nem szeretnék, ha megismétlődne az, ami tavaly szeptemberben, amikor épp a gyermekétkeztetéstől csoportosítottak át 20 milliárd forintot a költségvetésben. „Már egy stadion árából is sokat lehetne tenni ennek a súlyos problémának a felszámolása érdekében” – vélekedett. A PM szerint tűrhetetlen, hogy amíg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 70 milliós villát "vesz fiának karácsonyra", vagy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke "milliókért utazik külföldre szórakozni", addig több százezer gyermek fekszik le éhesen. Hozzátették, hogy bár Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint a gyermekéhezés "egy életforma", a PM meggyőződése, hogy a gyermekéhezés "Magyarország legnagyobb szégyene".
Ősszel érkezhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak életpályamodellje is, valamint több, a köztisztviselők életpályájával kapcsolatos szabályt is módosítanának. Semjén tervezete egyik javaslatot sem fejti ki bővebben, de valószínűsíthető, hogy a NAV-osok is hasonló életpályamodellt kapnak, mint amilyet a rendőrségnél esetében fogadott el áprilisban a parlament. A törvény szerint idén júliusban átlagosan 30 százalékkal emelkednek a bérek, ezt 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű emelés követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés. Emellett az idén július 1-jétől állománycsoportonként meghatározzák az illetményemelés mértékét is. A korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe. Jubileumi jutalom elnyerésére továbbra is lesz lehetőség.A továbbiakban valamennyi előmenetel feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, a hivatásos állomány volt tagjaiból pedig létrejön a tartalékos állomány.
Több tervezet is foglalkozik a közműszolgáltatásokkal. A villamosenergia terén például a piaci, üzemi és kereskedelmi szabályzatokat igazítanák az Európai Uniós normákhoz, emellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által benyújtott javaslat átalakítaná a megújuló energia támogatási rendszerét. A vízszolgáltatásban pontosan meghatároznák az ellátásért felelős feladat- és hatáskörét, emellett a vízközmű vagyonrendezésével kapcsolatban is előrelépések várhatók. A földgázszolgáltatás szabályait is az EU-ban elfogadottakhoz igazítanák. A kormánynak azért lehet ilyen fontos a közműszolgáltatások szabályozásainak tisztázása, mert év elején alakult meg az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ). A tulajdonosi jogokat a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja a társaságban, amelyet egymilliárd forintos alaptőkével alapítottak. A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár szerint az állami szolgáltató lényege az, hogy nonprofit vállalkozás. Németh Lászlóné áprilisban kifejtette, hogy azért adják olcsóbban a gázt a többi szolgáltatónál, mert kisebb, olcsóbb mérőórákat használnak, ami nagyban befolyásolja a díjat. Horváth Péter, az ENKSZ elnök-vezérigazgatója elmondta, a következő lépés a villamosenergia-szolgáltatás lesz, amely a tervek szerint 2016 januárjában indul, később pedig a távhőszolgáltatásban szeretnének alternatívát kínálni.
