Nem tolonganak a hazai történelmi egyházak, hogy a meglévők mellé új szociális intézményeket vegyenek át az államtól és ennek vélhetően nem csak anyagi okai vannak. Legutóbb Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára beszélt arról egy konferencián, hogy tavaly nyár óta szociális ügyekben kéthavonta több munkacsoportban egyeztetnek az egyházakkal a szociális gondoskodásban vállalt egyházi feladatokról. A Népszabadság pedig néhány hete arról számolt be, hogy a kormány szeretné átadni a ma még fenntartásában lévő szociális intézményeit az egyházaknak. Amikor az átadás részleteiről próbáltunk érdeklődni az államtitkárságon, mindössze annyit tudtunk meg, hogy az előkészítés nagyon hosszúnak ígérkezik, mert egységes – valamennyi egyháznak és egyházi vezetőnek tetsző - megállapodást nem sikerült kötni, így most egyenként folytatják az egyeztetéseket.
Tavaly decemberben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtótájékoztatóján derült ki, hogy a kormány az intézmények átadásával próbál megszabadulni a fenntartói feladatoktól, csakhogy akkor Erdő Péter súlyosan aggályosnak nevezte ezt a szándékot. A bíboros, esztergom–budapesti érsek emlékeztetett rá, hogy eddig csak olyan intézményeket kaptak vissza, amelyeket elvettek az egyháztól a kommunizmus éveiben, és szólt arról is, hogy ellenkezik az állam világnézeti semlegességével, ha „a kormány vagy az önkormányzatok általuk meghatározott egyháznak adják át intézményeiket, ez esetben ugyanis az ő döntésük szabja meg, hogy milyen vallási környezetben kénytelenek az emberek igénybe venni valamilyen szociális szolgáltatást”. Ezek után nem véletlen, hogy a Népszava által megkeresett egyházi vezetők közül a katolikus egyház köréből csak a bővítést egyértelműen elutasító válaszokat kaptunk. Olyanokat például, hogy „az Egri Főegyházmegye terveiben nem szerepel szociális intézmények átvétele”, vagy „a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a legjobb szándék mellett sem tud átvenni jelenleg állami fenntartásban működő szociális intézményt”.
A református egyház köreiből nem kaptunk érdemi információt, de több forrásunk szerint ők nem nagyon tudnak ellenkezni, hiszen az Emmi vezetői közül többen is kötődnek az egyházhoz: a miniszter Balog Zoltán református lelkész, míg Czibere Károly szociális államtitkár a Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájából érkezett a minisztériumba és oda is szeretne majd visszatérni, ha a politikának már nem lesz rá szüksége. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai és szociális munkájáért felelős vezetője, egyben az északi egyházkerület püspöke érdeklődésünkre azt válaszolta: „Véleményünk szerint minden magyarországi közösség a saját lehetőségeihez, tapasztalatához mérten vállalt eddig is szerepet a szociális ellátó intézmények működésében, és nagy valószínűséggel felelősen ezt teszi majd a jövőben is. Az Evangélikus Diakónia által jelenleg működtetett csaknem negyven intézményre a szeretetteljes gondoskodás mellett az egységesen magas színvonalú szakmai munka és tisztességes gazdálkodás jellemző. Amennyiben ezt biztosítottnak látjuk – mind a meglévő, mind pedig a későbbiekben esetlegesen átvételre kerülő intézmények esetében -, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyitott az együttműködésre a szociális terület szakmai kérdéseit illetően.”
Nyitottságot jelez a további egyeztetésekre a Görögkatolikus Egyház válasza is: „Természetesen a Miskolci Egyházmegye is feladatának tekinti a rászorulókkal való törődést. A szociálisan rászorulók száma igényli az intézményi keretek bővítését. Erre vonatkozóan az egyházmegyének is vannak további tervei, melyek megvalósításának feltételei és lehetőségei még sok egyeztetést kívánnak meg.” A válaszadó Miskolci Egyházmegye egyébként az egyetlen az országban, amely a megye teljes nevelőszülői hálózatának működtetését átvette az államtól 2014-ben. „A Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény a térségben 11 lakásotthont irányít, ezek mellett a nevelőszülői feladatok ellátása is a tevékenységükhöz tartozik”.
A Mazsihisz szociális intézményeiben ma háromezer emberről gondoskodnak: kerestük őket is, de elérhetetlenek voltak.
A szociális államtitkárság tárgyalásait nehezíti, hogy közben tart a háttérmunka az új egyházi törvény elkészítésére, hiszen a mindössze 14 hazai egyházat elismerő 2011-ben elfogadott jogszabályt sikerrel támadták meg a hivatalos egyházi státusból kirekesztett kisegyházak az Alkotmánybíróság előtt, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságán is. A kérdés egyáltalán nem mellékes, hiszen ezek az egyházak is kiemelkedő feladatként kezelik a szociális gondoskodásban való részvételt, csak az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 23 szociális intézményt működtet. Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben kapott megbízást egy új egyházi törvény kidolgozására, de azóta nincs hír arról, hogy meddig jutottak a munkában.