beruházás;MNB;hitelezés;növekedési hitelprogram;

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások közül főleg azok vettek részt az nhp-ban, amelyek különben is hitelképesek voltak FOTÓ:

- Csak félsiker a növekedésihitel-program

Lassan két esztendős a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési hitelprogramja. A rendkívül kedvező kamatokkal és feltételekkel kínált hitelfajta - és a többszöri módosítás ellenére - kevés eredményt hozott. Kormányzati értékeléseket szerint két év alatt (!) egy százalékkal javította a GDP-t. Piaci szereplők szerint nagyobbrészt hitelkiváltásra volt jó az nhp.

Amikor az MNB felvállalta az alaptevékenységétől merőben különböző Növekedési hitelprogramot (nhp), abban az illúzióban élt, hogy költségeivel együtt legfeljebb 2,5 százalékos fix kamatozású kölcsön fordulatot hoz a mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutásában, a beruházások és a foglalkoztatottság bővülésében, a gazdaság növekedésében. Az MNB-nél kezdetben úgy vélték, hogy az évről évre csökkenő vállalati hitelfelvételi kedv tendenciája nemcsak, hogy megfordul, de egyfajta hitelfelvételi boom is kialakulhat. Ma már megállapíthatjuk - bár a mérvadó szakembereknek korábban sem voltak illúziói -, az MNB elgondolásai kudarcot vallottak, mindössze azt a minimális célkitűzést sikerült elérni, hogy a hitelfelvételi kedv zuhanása megállt, napjainkat az alacsony szinten történő stagnálás jellemzi. Korántsem lehet a kormányzat büszke arra, hogy két év alatt az nhp hatására a nemzeti össztermék (GDP) mindössze 1 százalékponttal növekedett, bár azt, hogy ezt az egy százalékot miképpen számították ki, nem ismeretes.

A témával foglalkozó szakembereknek van egy olyan érzésük, hogy az MNB már szívesen megszabadulna ettől a hitelfajtától, hiszen a legújabb kommunikációjukban gyakorta emlegetik, hogy az nhp átmeneti jellegű, és arra lehet számítani, hogy a jövőben a helyét fokozatosan a piaci alapú vállalati hitelezés veszi át.

Az unortodoxia fellegvárának tekintett MNB-ben is tudják, hogy a tartós gazdasági növekedéshez a teljes vállalati hitelállomány 6-9 százalékos évi növekedésére van szükség, a jegybank stábja mégis ennek töredékére, legfeljebb 3-4 százalékra számít az idén. A legfrissebb statisztikák szerint eddig 23 500 vállalkozást juttatott 1500 milliárd forint forráshoz az nhp. Ezek ugyan imponálónak tűnő számok, de lényegében ugyanazok a vállalkozások vették igénybe a kedvezőbb kamatfeltételű hitelt, amelyek eddig is hitelképesek voltak. Az MNB felmérésének eredménye szerint a megvalósult beruházások 70 százaléka a kapacitások bővítését szolgálta. Az nhp második szakaszában számottevően nőtt a mikrovállalkozások részaránya, és ezzel párhuzamosan csökkent az átlagos hitelméret is: minden második beruházási hitel 10 millió forint alatt maradt. A gazdasági ágazatok közül továbbra is jelentős a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése, és a második szakaszban nyújtott hiteleknek mintegy negyede már a mezőgazdaságban hasznosult.

Azt, hogy az nhp nem csodaszer, a K&H Bank kkv-k körében végzett beruházási szándékokról folytatott felmérése is megerősíti. Az úgynevezett bizalmi indexük azt mutatja, hogy mélyponton van a vállalkozások beruházási kedve, a cégek kevesebb mint fele gondolkodik fejlesztésekben a következő egy év során, és azt is nagyobbrészt az informatika területén hajtanák végre.

A jegybanki hitelt is csak alaposan átgondolt, hosszú távon működtethető beruházásokhoz szabad felvenni, amelyek később a működtetés költségei mellett a cég növekedését is támogatják - hívta fel a figyelmet Tóth Viktor, a Budapest Bank Bussiness vállalati üzletág vezetője. A visszaállamosított bank szakemberei ugyanakkor optimisták, a Budapest Lízingnél megkötött nhp szerződések összértéke június végére meghaladta a 21 milliárd forintot, a Budapest Autóé pedig megközelítette a 6 milliárd forintot. A pénzintézet vállalati szakértői szerint a hazai kis- és középvállalkozások beruházási kedve, a most már megjelent EU-pályázatok és az nhp közelgő év végi zárása a program felpörgését vetíti előre a második félévre - vélik az nhp kihelyezés egyik legsikeresebb szereplőjénél, Budapest Banknál.

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken nagy többséggel felhatalmazta a kormányt, hogy tárgyalásokat kezdjen a harmadik görög mentőprogramról, és hozzájárult ahhoz, hogy Németország részt vegyen a program összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozási programban.