A Három év címet viselő kiadvány a "rendezni végre közös dolgainkat" alcímet kapta. Az államfő bevezetőjében megjegyezte, hogy a bő két évtizede megfogalmazott közös álmokból és reményekből sok minden vár még beteljesülésre. Ehhez alapvető kérdések felvetését tartotta szükségesnek, például azt, hogy "mit kellene tennünk ahhoz, hogy sikeresebbé és jobbá tegyük saját és közös életünket".
Áder János az elmúlt időszak legfontosabb tanulságaként hivatkozott arra, hogy több figyelmet és megbecsülést érdemelnek azok, akik tudásukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal és tisztes helytállásukkal szolgálják saját környezetük, családjuk és közösségük boldogulását. Ennek érdekében azt írta: "érdemes volna több tisztelettel fordulnunk egymás iránt, el kell utasítanunk a kettős mércét, és a mindennapokban is kifejezésre kell juttatnunk, hogy megbecsüljük kinek-kinek a személyes vagy közösségben nyújtott teljesítményét".
A köztársasági elnök a bevezetőt "a haza minden előtt" mottóval zárta.
A képes kiadványban hat témakör köré csoportosítva jelenik meg Áder János megbízatásának első három éve. A teljesítmény megbecsülése című fejezetben többek között tudósok, sportolók, művészek személyes teljesítményét méltatja; a normativitásról szóló részben pedig a törvényhozás feletti kontrollal kapcsolatos tevékenységét mutatja be. Ugyanitt kaptak helyet a 2014-es választásokkal összefüggő elnöki nyilatkozatok, továbbá az új Országgyűlés alakuló ülésén elhangzott államfői beszéd.
A köztársasági elnök a tisztelet és lelki kiegyezés címszó alatt fejet hajt mások mellett Mádl Ferenc volt államfő, Mindszenty József bíboros-hercegprímás és Szentágothai János tudós munkássága előtt, felidézi többek között a honvédtisztek eskütételén és a totalitárius diktatúrák emléknapján hangoztatott beszédeit, megemlékezik XXIII. János és II. János Pál pápa szentté avatási ünnepségéről és az Auschwitzban tartott Élet menetéről.
Az új gesztusok című fejezetben az államfő felidézi a nemzeti összetartozás napja alkalmából 2012-ben mondott beszédét, a közös jövő és siker erős fundamentumaként értékelve az együttműködésre való nyitottságot és az egymás iránt tanúsított kölcsönös tiszteletet. Áder János feleleveníti, hogy Ferenc pápa Vatikánban magánkihallgatáson fogadta, s számot ad a Nobel-békedíjas politikusok - Ang Szán Szu Csi mianmari ellenzéki vezető, Lech Walesa volt lengyel köztársasági elnök - tiszteletére adott díszvacsorákról is. Az elektronikus kötetben az államfő emlékeztet, hogy szót emelt a Schweitzer József volt főrabbit és Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét ért elleni inzultusokkal szemben.
Áder János a magyar érdekek képviselete címszó alatt a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral és régiós állami vezetőkkel folytatott találkozóiról emlékezik és felidézi mások mellett azt is, hogy New Yorkban közel 100-an tettek előtte állampolgársági esküt.
Az államfő - aki a Rio+20 ENSZ-világkonferencián is az emberiség jövője egyik legfontosabb kérdésének minősítette a vizet - a budapesti Víz világtalálkozón is a víz ügye melletti elkötelezettségét hangoztatta. Minderről a környezeti fenntarthatóság című részben számol be, ahol arról is ír, hogy a New York-i klímacsúcson a felelősség erősítését szorgalmazta. Itt számol be a Nobel-békedíjas Al Gore korábbi amerikai alelnök 1 milliárd aláírás összegyűjtését célzó klímavédelmi kezdeményezéséről is. A világméretű akcióban Magyarország Áder János kezdeményezésére vesz részt.
A beszámoló összesíti a köztársasági elnök eddigi döntéseit is. E szerint 2012. május 10. és 2015. május 21. között 630 törvény érkezett az államfő hivatalában, ezek közül 606-ot aláírt, 22-t visszaküldött az Országgyűlésnek és 2 esetben fordult az Alkotmánybírósághoz. Áder János eddig több mint félmillió állampolgársági ügyben hozott döntést.
Az államfői kegyelmet 2518 kérelemből 30 alkalommal adta meg, méltányosságot pedig - 67 kérelemből - kétszer gyakorolt. Áder János ezidáig 2680 kitüntetésről hozott határozatot.