Két ügyben gyanúsította meg Victor Ponta román miniszterelnököt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), de csak az egyikben indult ellene eljárás. A DNA június 5-én gyanúsítottként idézte be Pontat, akit 2007-2008-as ügyvédi tevékenységével kapcsolatban okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel gyanúsít. Mivel ezekre a vádpontokra nem vonatkozik a parlamenti mentessége, hiszen akkoriban „civil” volt, az ügyvédi iroda pedig magáncég, az eljárás elindulhatott.
A két ügy szervesen összefügg, hiszen a második esetben az a vád, hogy Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat megsértve, amikor korábbi üzlettársát, Dan Sova szenátort miniszteri tisztségekbe juttatta. Sova volt annak az ügyvédi irodának a tulajdonosa, amelynél a vád szerint Ponta tényleges munkavégzés nélkül jutott javadalmazáshoz. Az összeférhetetlenség miatt azért nem indulhat eljárás, mert a kormányfő egyben parlamenti mandátummal is rendelkezik, így mentessége van, az eljárás megindításához a törvényhozás jóváhagyása kellene. A parlament kormánypárti többsége pedig június 9-én nemet mondott a vádhatóság kérésére, így ebben az ügyben nem folytatható le a bűnvádi eljárás és Ponta hivatalban maradhat.
Igaz ugyan, hogy Romániában senki sem lepődik meg, ha nagy hal kerül a DNA hálójába, a Ponta-ügy mégis szenzációnak számít. A korrupcióellenes harcnak nevezett, de sokak által inkább csak politikai boszorkányüldözésnek, célzott tisztogatásnak tartott folyamat eredményeként már felállítható egy működő kormány a börtönökben, annyi miniszter került rács mögé, sőt az előzetes letartóztatásban lévők vagy olyanok közül, akik ellen folyamatban van az eljárás még egy pótkormány is összejöhet, de kétségtelenül Victor Ponta a legnagyobb fogás, a legszebben csillogó trófea a DNA kirakatában.
Romániában már ítéltek letöltendő börtönbüntetésre miniszterelnököt, történetesen ő is egyben szociáldemokrata (PSD) pártelnök is volt, de csak hivatali ideje lejárta után. Adrian Nastaset két korrupciós ügyben ítélték börtönbüntetésre, mindkettőt letöltötte. Politikai karrierjének természetesen vége lett, hiába hangoztatta ártatlanságát és azt, hogy politikai bosszú áldozata lett. A lakosság sem hitt a politikusnak, a PSD-hívők kemény magján kívüliek számára Nastase a korrupció megtestesítője Romániában. És nagyjából így viszonyulnak a PSD-hez is.
Vagy valóban igaza van a többségnek és a vádhatóságnak, amely mindeddig leginkább a baloldal soraiban találta meg a korruptakat, (néhány kivételtől eltekintve) vagy minden idők legprofibb és legsikeresebb kommunikációs manipulációjának eredménye ez az általánosnak tűnő vélekedés. Úgy is mondható, hogy, Traian Basescu volt államfő, a baloldalról a jobboldalra átnyergelő és pártját átirányító elnök legnagyobb sikere a PSD hiteltelenítése.
Nem kevesen vannak Romániában, akik erre szavaznak, mert hiszen az ő két cikluson át tartó államelnöksége alatt kezdett dübörögni a korrupcióellenes harc, őt nevezték a dossziék urának, mert állítólag ellenfeleket és partnereket egyaránt zsarolt a bármikor előrángatható bűnügyi dossziékkal.
Ez persze nem bizonyított, de a baloldalon kétségtelenül Basescut tartják e véget érni nem akaró tisztogatás értelmi szerzőjének. Azonban már az is megfogalmazódott, hogy a tanítvány kezdte túlszárnyalni mesterét, hiszen Basescu tavaly decemberi távozása után szabadult el igazán a pokol, ami azt jelzi, hogy a vádhatóság immár megszabadult a háttérből kemény kézzel irányító volt államfőtől, s most pedig saját függetlenségét, pártatlanságát igyekszik bizonyítani.
Meglehet, de tény, hogy az idei nagy politikai korrupciós esetek zöme ugyancsak a baloldalhoz köthetők, de a DNA ügyészei maszkos fegyveres kommandósokkal megtámogatva már művelődési intézményeket, polgármesteri hivatalokat is többször megszállt, sportklubok számláit is zárolta.
A miniszterelnök június elején kirobbant ügye radikálisan átrendezheti a román politikai palettát. Egyelőre gyanúról van szó, és nem Ponta lenne az első politikus, akit alaptalanul hurcol meg a DNA, ennek ellenére jogos elvárás vele szemben, hogy mondjon le. „Jobb helyeken” ez nem kérdés, de Romániában épp a vádhatóság pártosnak tűnő eljárásának, televíziós szappanoperaként zajló mindennapi látványosságot szolgáltató maszkos, fegyveres rajtaütéseinek, kiszivárogtatásainak köszönhetően e téren is megoszlanak a vélemények.
Azok, akik úgy gondolják, hogy a kormányzó PSD elleni boszorkányüldözés, vezető politikusainak célzatos kilövése folyik, ők azon az állásponton vannak, hogy Pontanak harcolnia kell és be kell bizonyítania igazát. Ő maga hétfőn este egy televíziós interjúban azt mondta, korábban fontolgatta lemondását a bűnvádi eljárás miatt, de elállt ettől a szándékától, mert nem akarta elárulni a szavazóit. Visszalépése esetén ugyanis azokra bízná az országot, akik korábban tönkretették azt, fogalmazott.
Régi nagy ellenfele, Basescu azonnal jelezte, Romániában pártokra, nem miniszterelnök-jelöltekre szavaznak, különben is az USL választási koalíció, amelynek élén több mint kétharmados többséggel nyertek Pontaék, már feloszlott. „Kérlek, árulj csak el nyugodtan engem, hiszen én, nem pedig a nép nevezett ki miniszterelnöknek” mondta a rá jellemző cinikus humorral a volt államfő.
Ponta a pártelnökségről lemondott, a kormány élén maradna. De nem tudni meddig teheti meg. A bűnvádi eljárás el fog húzódni, 2016-ban parlamenti választás lesz. Különösebb kockázat nélkül megelőlegezhető, hogy kisebb koalíciós partnerei egy része kihátrál mögüle, és pártjából is megkezdődhetnek az átülések. A pártváltás ugyanis a román politika rákfenéje, az utóbbi idők minden kormányválsága (Emil Bocnak két kabinetje bukott így, maga Ponta is először az Ungureanu-kormány bizalmatlansági indítvánnyal való megbuktatásával került kormányfői székbe és szerezte meg Ungureanu korábbi támogatóinak tetemes részét).
A szociáldemokrata párt októberben tart tisztújító kongresszust. Legkésőbb akkor eldől a nemrég még a román baloldal ifjú reménységének tartott 42 éves miniszterelnök politikai jövője, de kisebb csoda lenne, ha Pontaval vágnának neki a jövő évi választásnak.