Matolcsy György ingatlanügynöknek sokkal jobb lenne, mint demográfusnak. Ezt már akkor sejtettem, amikor alig hat hónappal az egykulcsos csodaadó bevezetése után büszkén közölte: a népesség szaporodása máris jelzi a döntés helyességét. Ezen a kijelentésen aztán egyből megindult a hitvita a két oldal között, a kormányoldal sorolta az érveket, az ellenzék pedig az ellenérveket, leginkább hülyének nézve a hivatalosságokat, mert a gyerekek megszületéséhez köztudottan cirka 9 hónap szükséges.
A hozzáértők azt mondták, a gyerekvállalási döntés legalább egy évvel a gyerekek világra jövetele előtt megszületik, vagyis nem kilenc, hanem legalább 12 hónappal érdemes visszaszámolni a születésszámokból, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy gazdaságpolitikai döntés esetleg hatást gyakorolhatott-e a gyerekvállalási kedvre. Ezzel el is ült a vita, akárcsak a pöttyös fenekű szittya gyerekek dolgában.
A KSH a napokban megkongatta a vészharangokat: fogy a magyar! Többen halunk, mint ahányan születünk, legalábbis 2014 áprilisában ezt mutatták a számok. Ha 12 hónapos „átfutással” számolunk, akkor az előző Orbán kormány regnálásának számlájára írható, ha nagyon megugrott a halálozási kedv és visszaesett a gyerekcsinálási. Mi történhetett? Sok idősnek teli lett a hócipője a kevés nyugdíjjal, a kifizethetetlen gyógyszerárakkal? Nem vették meg a szívgyógyszert, inkább csendben elpatkoltak? A fiatalok meg - egy kulcsos adó ide, vagy oda -, szedték a sátorfájukat, és úgy döntöttek, inkább Európa másik országában szülnek majd?
Nagyon várom, hogy Matolcsy úr megint mondjon valamit népesedésünk ügyében.
