Az oktatási szervezetek hétfőn egyeztettek a PDSZ székházában, a megjelentek (a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Szakképzési Kollégium és a PDSZ képviselői) egyetértettek abban, hogy - bár változtatásokra szükség van - az oktatás rendszere csak egészben kezelhető és reformálható, a hosszú távú gondolkodáshoz pedig teljes körű szakmai egyeztetésre, nyilvános vitákra, hatástanulmányokra van szükség.
"Alapvetően sikeres kezdeményezés volt, sokan jelezték, hogy érdekeltek egy ilyen összefogás létrehozásában" - mondta lapunknak Mendrey László. A PDSZ elnöke hangsúlyozta: bár a hétfői egyeztetésen nem mindenki tudott megjelenni - meghívást kapott mások mellett még a Pedagógusok Szakszervezete, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar is -, senki nem zárkózott el, s így számítanak az ő együttműködésükre is. "Hogy a kormányzat mit reagál, az egyelőre kérdés. Hamarosan levelet küldünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyben kezdeményezzük az oktatási kerekasztal összehívását" - mondta Mendrey, hozzátéve: javaslatokkal szeretnének élni az átalakításokkal kapcsolatban, egyúttal nyomást is szeretnének gyakorolni a kormányra, hogy a döntéshozók végre vegyék figyelembe a szakmai és érdekvédelmi szervezetek ajánlásait, kifogásait is.
Valamennyi oktatással foglalkozó szakember már évek óta hangsúlyozza: a közoktatás rendszerét nem lehet zsinóron rángatni, nem lehet egy-két évenként nagy reformokat bevezetni, amikor már az átalakítások előkészítésére is több évet kellene szánni. A jelenlegi kormányzat azonban kapkod és siet, amivel káoszt okoz az egész oktatási rendszerben, miközben a változások a következő 30-40 évben határozzák meg Magyarország közoktatási rendszerét. Ilyen jelentős átalakítás lehet a kis iskolák megszüntetésének terve: a kormány új ötlete, hogy a kisebb településeken megszüntetnék a 7-8. évfolyamokat, a diákokat pedig körzeti központokba terelnék össze, ahová busszal hordanák őket. Egyeztetések még nem történtek, a konkrétumokról (ki finanszírozza a buszoztatást, mi számít kistelepülésnek) senki nem tud semmit. A PDSZ szerint félő, hogy a néhány száz fős települések esetében akár olyan döntés is születhet, hogy bezárják az iskolákat, ezzel pedig álláshelyek, sőt maga a kistelepülés léte is veszélybe kerülhet.
Miközben évfolyamokat szüntetnének meg, a kormány a kilenc évfolyamos képzés bevezetését is tervezi, amelyről még a nyáron döntés is születhet. Az oktatási szervezetek szerint a kilenc osztályos általános iskola jó ötlet, ám nem mindegy, hogyan valósítják azt meg. A kormány mintha itt is kapkodna, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének víziói szerint az új rendszer már 2016-ban megvalósulhat - miközben például a finneknél a kidolgozás is negyven évet vett igénybe. Azt még nem tudni, a kormány letett-e a 2016-os indulásról, mindenesetre a túlzott sietség itt sem vezethet jóra; hogy az átalakítás eredményes legyen, a szakszervezetek szerint sokkal több időre és komoly tervezésre van szükség.
Nincs ez másképp a szakképzés átszabásánál sem, amelyre jelen állapotában "időzített bombaként" lehet tekinteni. Az oktatási szervezetek úgy vélik, hogy a mostani rendszer "a munkaerőpiacon elhelyezkedni képtelen, beszélő szerszámokat képez, holott csak a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, sokoldalúan képzett, alkalmazkodni tudó fiataloknak lehet jövőképük". A PDSZ elnöke szerint Magyarországon nem lehet előre megmondani, hogy néhány hónapon belül milyen szakmákra lesz szükség, s ha az ipari szerkezetben változás történik, nagyon sokan maradhatnak állás nélkül. "Ők nem lesznek képesek arra, hogy váltsanak, egy út marad számukra, a közmunkáslét" - véli Mendrey.