Nem szeretnek fizetni a hírekért, újságcikkekért és más digitális tartalmakért azok, akik a hagyományos sajtó helyett inkább az internetről tájékozódnak - derült ki a londoni Reuters hírügynökség egyik legfrissebb felméréséből, amelyben a kutatók a digitális hírfogyasztás változásait, az internetes és a hagyományos média viszonyát vizsgálták.
Összesen 12 ország online hírfogyasztóit kérdezték arról, milyen eszközöket használnak az internetes hírfogyasztáshoz, hol tájékozódnak a neten, szoktak-e vásárolni nyomtatott lapokat, fizettek-e már online hírportálok szolgáltatásaiért.
A megkérdezettek többsége továbbra is számítógépről, laptopról netezik, ám évről évre növekszik azok száma, akiknél az okostelefont használnak, amire sokan különböző hírkereső alkalmazásokat is letöltenek - igaz, ezekről már csak a fogyasztók fele tájékozódik napi rendszerességgel. A fogyasztók többsége népszerű és általuk legmegbízhatóbbnak titulált hírportálokról - élen jár a BBC - tájékozódik, ám az út, amelyen keresztül a hírekhez eljutnak, lényegesen megváltozott.
Míg korábban a netezők jelentős hányada közvetlenül a híroldalakról érte el a híreket, addig ma már a különböző közösségi oldalak kaptak nagy szerepet a hírterjesztésben, a megosztások száma is folyamatosan emelkedik. A tavalyi év adataihoz képest 42 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik a Facebook-ot használják rendszeresen hírfogyasztásra.
A nyomtatott hírlapok eladásainak száma ugyanakkor évről évre csökken. Talán nem is meglepő, de éles különbség figyelhető meg az újságolvasók életkor szerinti eloszlását illetően. A nyomtatott lapokat főleg az idősebb, 55 év fölötti korosztály vásárolja (73 százalék), míg a 35 év alatti fiataloknak csupán 24 százaléka vesz hetente legalább egyszer valamilyen hírlapot. Látni, hogy jelentős változások történtek a fogyasztói szokásokban.
Ennek oka, hogy megállíthatatlannak tűnik a printlapok eladásainak zuhanása és előretör a digitális média is. Az interneten jóval gyorsabban és egyszerűbben lehet hozzáférni a hírekhez, az olvasók úgy érezhetik, a hírportálokon "első kézből" értesülhetnek az eseményekről - minek várni a nyomtatott lapokra, ha online szinte azonnal olvashatók a legfrissebb eseményekről szóló híradások.
Az azonnali hírfogyasztás biztosítása mellett az internetes hírportálok azért is népszerűek, mert a legtöbb oldalon teljesen ingyen lehet hozzáférni a tartalmakhoz. Az internetes hírfogyasztók hozzá is szoktak ahhoz, hogy a weben fellelhető tartalmakért sok esetben nem kell fizetniük, s a Reuters kutatása szerint az olvasók nem is akarnak változtatni ezen.
Az interneten fellelhető hírekért csak kevesen adnának ki pénzt, a megkérdezett brit fogyasztóknak például csupán 6 százaléka. A szigetországban évekkel korábban is végeztek egy hasonló kutatást, ami arra az eredményre jutott, hogy az olvasók többsége inkább új hírforrást keresne abban az esetben, ha korábbi kedvencük hirtelen fizetőssé válna - s tennék ezt annak tudatában, hogy az új ingyenes híroldal nem feltétlen megbízható a hitelesség és a minőség szempontjából.
Az elzárkózás a fizetős tartalmak elől azonban nem csak egy-egy ország hírfogyasztóira jellemző, a mostani és a korábbi kutatási eredmények fényében is elmondható, hogy ez globális trend. A Reuters felmérése szerint a vizsgált országok olvasóinak összesen 10 százaléka fizetne az online tartalmakért. Nincs ez másként Magyarországon sem.
A legnagyobb közép-európai online kutatóintézet, a Gemius tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 60 százaléka rendszeresen internetezik, a Mérték Médiaelemző Műhely egy 2013-as elemzése pedig rámutatott, hogy a közéleti tartalmú médiafogyasztásnál folyamatosan növekszik az online hírportálok szerepe. A hírekért azonban sokan nálunk sem lennének hajlandóak fizetni, szakemberek szerint a tartalmak fizetőssé tétele csak akkor lehetne eredményes, ha valamennyi minőségi hírportál összefogna és pénzt kérne szolgáltatásaiért.
Denis McQuail brit médiakutató már a kétezres évek elején arra figyelmeztetett, hogy az internet átveszi a hagyományos tömegmédiumok számos funkcióját - az első helyeken már akkor a hírek és a tájékoztatás állt. Svennik Hoyer norvég sajtótörténész ugyanakkor nyugalomra intett, szerinte a fogyasztói szokásokat nem lehet csak úgy megváltoztatni. Mindkét szakembernek igaza lett: a digitális média térnyeréséhez generációs váltásra - ezzel együtt új fogyasztói szokások megszületésére - volt szükség.