Ha valaki megismeri a Jobbik elképzeléseit, rájön, hogy "végső soron mindig is jobbikos volt, csak eddig nem tudott róla" - büszkélkedett még 2010 januárjában, pártja programjának bemutatásakor Vona Gábor. A Jobbik miniszterelnök-jelöltjéből ugyan nem lett kormányfő, de a választáson végül kétharmados parlamenti többséget szerzett Fidesz-KDNP és Orbán Viktor öt év alatt a Jobbik programjának jelentős részét megvalósította. Köztük már az első évben olyan szimbolikus ígéreteket is, mint a határon túli magyarok kettős állampolgársága illetve szavazati joga, vagy éppen a 2006 őszi események felülvizsgálata.
Legalább ilyen emblematikus elem volt a Jobbiknál Trianon-emléknapként, a Fidesznél már a nemzeti összetartozás napjaként beváltott ígéret. De ugyanez igaz a szélsőséges párt által az új alkotmányba foglalni ígért hivatkozásra a Szent Koronáról illetve a keresztény gyökerekről - mindkettő belekerült az új alaptörvénybe. Csakúgy, mint a multicégeket terhelő ágazati különadók bevezetése vagy a devizahitelesek megsegítése, a bankadó kivetése. A Fidesz által legbüszkébben emlegetett kormányzati intézkedések mind-mind olyan programpontok, melyek a Jobbik "törzsanyagai", mégis a kormánypártokhoz, az Orbán-kormányhoz kötődik megvalósításuk, s a kormányfő és pártja egyre gyakrabban használja a jobbikos retorikát is - például a bevándorlás ügyében.
Márpedig ennek célja egyértelműen a Fidesz-tábor egyben tartása, az ott megbúvó szélsőséges indulatok kordában tartása, illetve a jobbikos szavazók visszacsábítása. Négy éven át úgy is tűnhetett, a Fidesz sikerrel fogja ki a szelet a Jobbik vitorlájából: a radikális párt népszerűsége tartósan nem tudta megugrani a tízszázalékos küszöböt a teljes népesség körében. Csakhogy eljött 2014 ősze, majd 2015 eleje, és a közvélemény-kutatások most már rendszeresen azt mutatják, a Jobbik vitathatatlanul a második legerősebb párt lett Magyarországon. Ennek ellenére Orbán Viktor a bevándorlás és a halálbüntetés kérdésének újramelegítésével ismét csak a Jobbik viszonylag szűk repertoárjának központi elemét igyekezett kisajátítani, a rendpártiságot. Ráadásul ebből a két témakörből egyenesen következik a Brüsszellel való konfrontáció, ami megint csak "jobbikos" terep, s egyúttal az előző ciklusra jellemző szabadságharcos retorikához is passzol.
Miközben Orbán "ötévértékelőjében" először reflektált a Jobbik erősödésére, s a kormányfő, valamint a Fidesz a tavaszi ülésszakon mind gyakrabban ütközött a parlamentben is a szélsőjobboldallal, mára gyakorlatilag semmiben sem különbözik a két párt retorikája. Eközben ugyanis a Jobbik "cukiskodó" néppárti arcot igyekezett felölteni, s Vona Gábor a korábbi Fidesz-támogatók előtt akarja választható alternatívaként feltüntetni a pártot. Erre pedig már csak azért is nagy esélye van, mert már az előző ciklusban is sok jobbikos képviselő fejtegette a parlamentben joggal, hogy a Fidesz-KDNP gyakorlatilag a Jobbik programjával kormányoz. A Fidesz tökéletesen elfogadhatóvá tette tehát saját bázisa számára mindazokat a szimbolikus és kevésbé szimbolikus, inkább radikális üzeneteket, amelyeket a szélsőjobboldali kistestvér magáénak vall.
Véletlenek összjátéka?
Jobbik (J): A Jobbik programja és követelése.
Fidesz (F): A kormánypárt tevékenysége.
J: "A keresztény értékrend elismerése az alaptörvényben"
F: Teljesült, az alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.
J: Bevándorlásellenesség, a 2010-es és '14-es programban hangsúlyozottan.
F: Elkezdődött a bevándorlóellenes kommunikáció, megszületett a "gazdasági bevándorló" fogalma. A kormány rendeletben tervezi maximalizálni a hazánkban dolgozó, harmadik-világból származó vendégmunkások számát.
J: "A legsúlyosabb életellenes bűncselekmények esetében visszavezetjük a halálbüntetés lehetőségét, vállalva az ezzel járó nemzetközi szerződések újragondolását."
F: Orbán Viktor néhány hete Pécsett azt mondta egy újságírói kérdésre válaszolva, hogy a halálbüntetés ügyét napirenden kell tartani, mert más büntetési tételeknek nincs akkora elrettentő erejük. Holott 2012-ben, a Szita-gyilkossággal kapcsolatban a miniszterelnök még úgy vélekedett, hogy a vita nem időszerű. "Mert amikor csatlakoztunk az EU-hoz, elfogadtuk azt a szabályt is, ami nem teszi lehetővé a halálbüntetés bevezetését."
J: "Alkotmányosan rögzíteni kell, hogy az államadósság bizonyos mértékű növekedése és a költségvetési hiány bizonyos mértéke esetén a végrehajtó hatalom büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen."
F: Létrehozták az államadósság-növekedést vizsgáló testületet, amely meg kívánta nevezni a felelősöket.
J: "A társadalom alapvető egységének, a családnak a védelme a deviáns normákat hirdető magatartásformák és az alternatív együttélési normákat hirdető családellenes liberális támadásokkal szemben."
F: "Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját." (Alaptörvény)
J: "Minden magyar származású személynek legyen joga a magyar állampolgárságra lakhely és más állampolgárságra való tekintet nélkül."
F: A parlament 2010. május 26-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok egyszerűsített honosítását. A módosítás aki magyar felmenőkkel rendelkezik vagy valószínűsíti, hogy azok magyar állampolgárok voltak és igazolja magyar nyelvtudását, magyar állampolgárságot szerezhet anélkül, hogy Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkezne. A kormány nem titkolt célja, hogy 2018-ig egymillió új magyar állampolgár legyen.
J: "Teljes választójogot a határon túli magyaroknak!"
F: A határon túli magyarok részben megkapták a választójogot, hiszen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok csak pártlistára adhatják le voksukat.
J: A politikusi álláshalmozás megszüntetése érdekében az országgyűlési képviselők nem tölthetnek be egyéb (polgármesteri, önkormányzati és megyei közgyűlési képviselői) tisztségeket.
F: Módosították az összeférhetetlenségi szabályokat, s megvalósították a jobbikos programpontot.
J: "A Jobbik az Országgyűlésben küzdeni fog azért, hogy teljes körűen feltárják a 2006 őszi rendőri brutalitást és az ügyészségi-bírósági jogsértéseket."
F: Döntöttek az áldozatok kártalanításáról, létrejött a Balsai-bizottság és megalkották a semmisségi törvényt, mely a bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével ezt célozta.
J: Trianon napja, június 4-e legyen nemzeti emléknap (követelte többször Vona Gábor)
F: A békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010-ben emlékülést tartott az Országgyűlés, azóta június 4-e "a nemzeti összetartozás napja".
J: "Lehetővé tesszük a szabad nyugdíjpénztár-választást, megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság" - állt a programban.
F: Teljesült, Varga Mihály 2014-ben nyújtotta be javaslatát, mely szerint meg kellett szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem érte el a 70 százalékot a fél éves vizsgálati periódusban. A tagdíjfizetési arány ennek töredéke volt, így a szektor megszűnésre volt ítélve. Államosították a pénztári megtakarításokat, és "bátorították" az átlépést. A megtakarítások mára eltűntek a költségvetésben.
J: A volt kommunista vezetők "luxusnyugdíjának" megvonása.
F: 2012-ben az Országgyűlés megszavazta az erről szóló törvényt, melyet a Fidesz nyújtott be.
J: Országosan vezérelt, de helyi szinten vezérelt közmunkaprogram annak érdekében, hogy minden munkaképes személy kizárólag munkavégzés ellenében kaphasson segélyt.
F: 2011-ben bevezették a nemzeti közfoglalkoztatási programot, melyet mára a Belügyminisztériumon keresztül a helyi önkormányzatok koordinálnak.
J: A szociális jellegű segélyek közmunkához kötése.
F: Teljesült, a segélyezés szinte teljesen megszűnt, helyét a közmunka vette át.
J: "Erőteljesebben szankcionáljuk az iskolai hiányzást."
F: Bevezették, hogy amennyiben a gyermek sokat hiányzik az iskolából, megvonják a készpénz alapú segélyeket, az új szociális ellátási rendszerben pedig az önkormányzatok által adható segélyek természetbeni juttatásként is adhatók.
J: "Kötelezővé tesszük a hittant vagy erkölcstant, melynek célja hazánk keresztény alapokon nyugvó gyökereinek erősítése, a követendő normák elsajátítása, megértése."
F: Bevezették, 2013 szeptemberétől az állami oktatási intézményekben kötelező hittant vagy az erkölcstant tanulniuk a diákoknak elsőtől ötödik osztályig.
J: "Normatív költségvetési támogatással minden iskolának alkalmaznia kell pedellust, aki gondnoki, portási feladatai mellett kellő eréllyel és tekintéllyel tudna fellépni a tanulók, sőt a tanárok védelmében, őket érő inzultus esetében".
F: 2013-ban több mint kétezer iskolarendőr állt szolgálatba az iskoláknál.
J: "A devizahiteleseket megmentjük a kilakoltatástól a hiteleik támogatott forintosításával, amelynek költségét bankadó formájában a bankokra terheljük."
F: A devizahiteleseket többször is "megmentették" már, például a kötelező forintosítással, az árfolyamgáttal és a kilakoltatási moratóriummal és egyéb jogintézményekkel.
J: "Magyar elkötelezettségű bankrendszert!"
F: Folyamatban van, a bankokat sorra államosítják, illetve sorra vásárolja az állam, sőt Orbán Viktor nemrég azt nyilatkozta: a bankrendszer legalább felének magyar kézbe kell kerülnie.
J: A negatív történelmi személyekhez vagy korokhoz kapcsolódó köztéri elnevezések általános megszűntetése, szobraik eltávolítása a megfelelő helyre. Például a Kossuth térről el kell távolítani a Károlyi-szobrot, a Roosevelt tér pedig kapja meg Széchenyi István nevét.
F: Folyamatosan zajlik, legutóbb a szegedi Ságvári gimnázium átnevezése vonta magára a közfigyelmet, ugyanakkor a Károlyi-szobor és a Roosevelt tér átnevezése ügyében is követte radikális kistestvérét a kormánypárt.
J: "Bevezetjük a vasárnapi pihenőnap kötelező kiadását minden olyan munkakörben, amely nem az alapvető létszükséglet (pl. közüzemek) kielégítését szolgálja, vagy amelyet a gyártási technológia szigorúan vett műszaki követelménye nem indokolja."
F: 2015 márciusától bevezették a kötelező vasárnapi zárva tartást, "vasárnapi pihenőnap" néven.
J: "A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük."
F: A visszavásárlás és államosítás már az előző ciklusban megkezdődött, 2015 áprilisában pedig megkezdte működését a nemzeti közműszolgáltató.
J: "2010 végéig megalkotjuk az Állami Vagyonleltárt, melyet az Állami Számvevőszék hitelesít."
F: Teljesült és kiegészült a hungarikumlistával is.
J: "Hazánk külgazdasági kapcsolatait az egyoldalú euroatlanti orientáció helyett meghatározó súllyal kelet felé fordítjuk (Kína, India, Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Indonézia)."
F: Orbán Viktor a legtöbb felsorolt országba ellátogatott, a kormány pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével megkezdte a keleti nyitást, mely sokat kommunikált külpolitikai cél lett.
J: "Jogszabályi keretek között meghatározzuk a fogyasztói energiaárakat."
F: Ez lett a Fidesz egyik legerősebben kommunikált programja, a rezsicsökkentéssel és a hatósági díjszabással.
J: "A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása mellett támogatjuk annak új blokkal való bővítését, részben a hazai uránérc készletre alapozva."
F: A paksi bővítés - orosz hitelből - folyamatban van, a sokak - például az Európai Bizottság - által vitatott beruházás részleteit 30 évre titkosította az Országgyűlés.
J: "Adó és járulékcsökkentést hajtunk végre."
F: 2011-ben bevezették az egykulcsos SZJA-t, ennek mértéke pedig 16 százalékra csökkent - noha egyúttal bevonták a minimálbéreseket az adózói körbe.
J: "Az egyenlő és tisztességes verseny céljából megadóztatjuk a multikat."
F: Különadókat vezettek ki a távközlésre, az energiaszektorra, az áruházláncokra, s a bankokra is. Ez ellen a több multinacionális cég tiltakozott, s uniós vizsgálatok is indultak.
J: "A földtörvényt is úgy módosítjuk, hogy megakadályozzuk a magyar föld külföldi kézbe kerülését."
F: A szlogent teljességgel átvette a kormánypárt, a törvénymódosítás is megszületett.
J: "A Jobbik célja, hogy az abortusz a társadalomtörténet rossz emlékei közé kerüljön."
F: A magzati élet védelme megjelent az alaptörvényben és a családvédelmi törvényben.
