Ezt az információt néhány perccel később Joseph Muscat máltai kormányfő is megerősítette, szintén Twitter-beegyzésben.
Donald Tusk, az euróövezeti - egyben az uniós - állam-, illetve kormányfők testületének elnöke szerint ezzel megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb pénzügyi támogatásról.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette: nincs "grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből.
"A döntés esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete" - mondta Tusk.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.
A görög parlamentnek szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kimunkált megállapodással - közölte hétfő délelőtti brüsszeli sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár.
Merkel arra is kitért, hogy a mintegy 50 milliárd eurós privatizációs alapból - amely alapban ott lesznek majd az újra feltőkésített bankok is - a görög adósságtömeget fogják csökkenteni.
Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítsanak meg a görög tartozásokra - mondta a kancellár.
Francois Hollande francia köztársasági elnök szintén a hitelek futamidejének meghosszabbítási lehetőségét emelte ki, mint a terhek elviselhetőbbé tételének lehetséges eszközét. Úgy vélekedett: az, hogy Görögország az eurózóna tagja maradhat, nem csupán a görögöknek, hanem egész Európának az érdekét szolgálja.
Hollande szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöktől "bátor választás" volt, amikor igent mondott a korábban beígérteknél is messzebbmenő reformkövetelésekre.
Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket - mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hétfő délelőtt
"A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának" - fogalmazott Ciprasz.
A görög miniszterelnök - akinek az athéni parlamentet szerdáig rá kell bírnia arra, hogy jóváhagyja a most Brüsszelben megkötött megállapodás kulcselemeit - hangsúlyozta: a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről a "grexit", vagyis Görögország távozása az eurózónából.
A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel - a tagállami legfelső vezetők szintjén - minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett. Az eddigi "csúcstartó csúcs" a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, a maga tizenhat órás ülésével.
Londoni elemzők: továbbra is kockázat a Grexit
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint bár a megállapodás jó hír, mindössze annyi történt azonban, hogy "két nagyon-nagyon rossz forgatókönyv közül a kevésbé rossz" mellett döntöttek.
A CEBR elemzői szerint a puszta tény, hogy mindkét fél engedte eddig a pontig eszkalálódni a helyzetet, helyrehozhatatlan károkat okozott az egész euróövezeti integrációs folyamatnak, és ez évekig kísérti majd a valutauniót.
Már csak egy nyitott kérdés maradt
Miro Cerar szlovén miniszterelnök hétfő reggel nyilatkozott az újságíróknak, amikor távozott az előző délután kezdett megbeszélésről. Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. A görög ügyben holland hivatali partnerét kérte meg arra, hogy az ő nevében is adja le szavazatát.
A tanácskozásról távozóban Cerar reményének adott hangot, hogy az utolsó, még nyitott kérdésre is hamarosan megoldást találnak.
A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott.
Újra megszakították
Hétfőn kora reggel ismét megszakították a hajnalban újrakezdett plenáris tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői - derült ki különböző Twitter-bejegyzésekből.
Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozza, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is.
A plenáris ülés előző, éjszakai megszakítása alatt szintén különmegbeszélést tartott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia köztársasági elnök, valamint az uniós intézmények több vezetője. Akkor - Donald Tusk, az európai tanács elnökének szóvivője szerint - kompromisszumos javaslat született a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról.
Egy görög kormánytisztviselő azonban hozzátette ezekhez az információkhoz, hogy a javaslatnak vannak megoldatlan pontjai azokkal a gazdasági reformokkal kapcsolatban, amelyeket Athénnak végre kell hajtania a mentőcsomagért cserébe.
"Két nagy ügy még nyitott - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepe és a luxemburgi 50 milliárd eurós alap" - mondta az illető, neve elhallgatását kérve. Az eurózóna tagországai ragaszkodnak ahhoz - a görögök pedig ellenzik -, hogy az IMF is álljon ott minden további esetleges görög mentőcsomag mögött. Azt is követelik, hogy Görögország állítson össze egy listát, amelyen 50 milliárd euró értékben privatizálható állami vagyon szerepel. A rendelkezési jog e vagyontömeg fölött lényegében kikerülne Görögország kizárólagos illetékességéből, és mintegy biztosítékul szolgálna a hitelezőknek arra az esetre, ha a görögök nem tudnák vagy nem akarnák teljesíteni vállalt kötelezettségeiket.
Pénzügyi szakújságírók úgy értékelik az alkudozásról eddig kiszivárgott információkat, hogy a hitelezők csaknem minden részletkérdésben meghátrálásra akarják kényszeríteni Cipraszt. Ugyanakkor a görög adósság egy részének leírására vonatkozó igényt nem hajlandóak teljesíteni, mindössze egyetlen reménysugarat lennének hajlandóak hagyni Athén számára - bár még ez sem biztos. A zárónyilatkozat tervezetében ugyanis zárójelesen - tehát nem minden résztvevő egyetértését tükröző módon - szerepel egy olyan kitétel, hogy az eurózóna országai idővel fontolóra vehetnek olyan lépéseket, amelyek kezelhetőbbé teszik Görögország adósságállományát, de ezt csak azután tennék, hogy a görögök a belső reformokat illetően a hitelezők legtöbb részkövetelését már teljesítették.
"Ciprasz keményen tárgyal, hogy megőrizze a görög nép méltóságát, de tudja, hogy most döntésre kell jutni" - jellemezte a helyzetet egy diplomata.