Szombaton voltam Munkácson, ahol születtem, meglátogattam a szüleim sírját a temetőben. Ebéd után jöttünk vissza, amikor a Vörös Hegy térségében, hatalmas lövöldözés kezdődött. Mint később megtudtuk, a szélsőséges Pravij Szektor (Jobb Szektor) banditái harcoltak a helyi rendőrséggel és a maffiózókkal. Az úton láttuk a felrobbantott rendőrautókat, meg más borzalmat. Indultuk Csapra a határra, hogy minél hamarabb a magyar területen legyünk. Nem kívánom az ellenségemnek sem, hogy tanúja legyen az ilyen borzalmaknak. Azért vettem bátorságot leírni ezt, mert ezek a tragikus események, lövöldözések "csak"45 kilométerre a határtól voltak. Útközben számtalanszor bekapcsoltuk a rádiót az autóban, de sem az úgynevezett magyar közrádió, amelynek vannak tudósítói Kárpátalján, sem más egy szóval sem említette, hogy ez van Munkácson, és ne mennyen senki arra, mert igazi háború van. Lehet, hogy hétfőn, kedden már felébrednek az illetékesek és elmesélik nekünk, hogy mi történt a határtól nem messze. Ez, kedves közsajtó, nem az oroszbarát szeparatisták tették, nem Putyin, hanem a létező hivatalos Ukrajnai banditaegység. Borzalom, hogy ez a magyar határ mellett megtörténhetett, és senki sem vette a bátorságot leírni. Szégyen az ilyen "operatív" információ. És tragikus. Az ukrán rádió minden tíz percben adott információt. Köszönjük meg nekik.
