Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter tudatta, hogy a pénzügyminiszterek megállapodtak egy szövegtervezetről, de abban még vannak zárójeles, nyitott kérdések; a tervezet most az állam- illetve kormányfők elé kerül. Továbbra is minden lehetséges - mondta el Gramegna arra válaszolva, hogy lekerült-e végleg a napirendről Görögország kilépése az euróövezetből.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter elmondta, hogy a dokumentum messzemenő garanciákat tartalmaz, a görög parlamentnek július 15-ig el kell fogadnia bizonyos törvényeket, az újabb mentőprogramról pedig csak akkor kezdődhetnek tárgyalások, ha mind a görög kormány, mind a parlament minden most lefektetett intézkedést elfogad. Stubb a görög adó-, nyugdíj- és áfarendszert említette, valamint privatizációs intézkedésekről is beszélt.
A Görögországban kialakult és egyre romló helyzetre való tekintettel szerencsés volna, ha még ma megszületne a megállapodás a válság megoldásáról - vélekedett Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, miután az eurózóna Brüsszelben ülésező állam-, illetve kormányfőivel is megosztotta álláspontját vasárnap délután. Schulz emlékeztetett, első ízben fordult elő, hogy az eurózóna csúcstalálkozójára őt is meghívták, ez nem is kötelező, s szerinte ez a helyzet drámaiságát mutatja. "Az igazi kérdés, amit el kell dönteni, az, hogy folytatjuk-e együtt az egység szellemében, vagy elkezdődik a széthullás" - húzta alá a német szociáldemokrata politikus.
Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szerint abban egyetértés volt, hogy a görögök által beterjesztett javaslat nem elégséges a strukturális reformok beindításához, és további intézkedésekre van szükség, amelyekről hosszú és intenzív vita folyt. "Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban kész van. A többiről viszont az állam- illetve kormányfőknek kell dönteniük" - mondta Overtveldt.
Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett. Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott. A csomag szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.
A javaslat Görögország jelentős védelmi kiadásának csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak. A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.
Lefújták a rendkívüli EU-csúcsot
Nem lesz rendkívüli uniós csúcs, csak az eurózóna tagállamainak vezetői tanácskoznak vasárnap délután Brüsszelben - közölte az egyik közösségi oldalon Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Közben délelőtt folytatják szombaton megkezdett tanácskozásukat az eurózóna pénzügyminiszterei, melynek célja a megállapodás a Görögországnak nyújtandó újabb mentőprogramról és a cserébe vállalt görög reformintézkedésekről.
Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter elmondta: óráról órára nehezebb a munka; vannak olyan pontok, melyekben vagy egymással vagy Görögországgal nem értenek egyet a pénzügyminiszterek. Az osztrák politikus elmondta azt is, hogy hivatalosan nem került elő az a javaslat, amelyről a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung írt tegnap, miszerint a német pénzügyminisztérium egy olyan forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, hogy Görögország öt évre lépjen ki az eurózónából, hogy adósságát olyan módon is rendezni tudja, ahogyan az euróövezet szabályai nem teszik lehetővé.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, akinek kormánya az éjszaka folyamán sajtóértesülések szerint elzárkózott attól, hogy Athén újabb mentőcsomagot kapjon, elmondta: senki sem akadályozza a megállapodást, viszont Helsinki nem tartja elegendőnek a görögök által előterjesztett biztosítékokat, bizonyítékra van szükségük ahhoz, hogy az ígért reformok meg is valósulnak. Stubb rámutaott, hogy az eurózóna egésze és Görögország finanszírozására is tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni az államadósság fenntarthatóságát és alapvető költségvetési kérdéseket egyaránt. "Nagyon messze vagyunk attól, hogy a kellő feltételek teljesüljenek" - húzta alá Stubb, aki egy tizes skálán 3 és 4 közé saccolta az egyeztetések jelenlegi eredményességét.
Valdis Dombrovkis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke elmondta, hogy a tárgyalások nagyon bonyolultak, és "viszonylag valószínűtlennek" tartja, hogy az Eurócsoport felhatalmazást adjon a bizottságnak, hogy egy újabb, harmadik mentőprogram részleteit kitárgyalja Athénnal.
Újságíróknak nyilatkozva Novak úgy fogalmazott: Oroszországnak az a szándéka, hogy az energetikai együttműködés kibővítésének révén támogassa a görög gazdaság fellendítését. Így Moszkvában jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közeljövőben közvetlenül szállítsanak energiahordozó nyersanyagokat a dél-európai országba.
Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős biztos szerint viszont, ha Görögország elkezdi végrehajtani a reformokat, akkor meglesz a tárgyalások megkezdéséhez szükséges alap. A francia politikus úgy vélte: gazdaságilag ambiciózus, politikailag pedig realista reformprogramra van szükség, a cél pedig az, hogy egy mélyreható reformokon átesett Görögország legyen az eurózóna tagja.
Harisz Georgiadesz ciprusi pénzügyminiszter az elmúlt fél évet elpocsékolt időnek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy számára a Grexit határozottan nincs napirenden. Az olasz pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan közölte: folytatják a munkát, hogy az Európai Bizottságnak felhatalmazást adjanak az újabb görög mentőprogram megtárgyalására, és országa szerint ehhez meg is vannak a feltételek. "Lássuk be: a legnagyobb akadály a bizalom hiánya. Ezért a görög parlamentnek már holnap el kellene kezdenie megvalósítania azokat az intézkedéseket, melyek elsősorban Görögország számára szükségesek, és elindulhatna a bizalom újjáépítése" - vélekedett az olasz politikus, aki szerint sok idő ment pocsékba, és "nem engedhetjük meg magunknak, hogy még többet elpazaroljunk".
Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy mire számít, egyetlen szóval válaszolt: semmire. Kijelentette, hogy nem lehet megállapodni, olyan szintű a bizalomhiány, az Eurócsoport legfeljebb iránymutatást adhat a délután összeülő állam- illetve kormányfőknek. A tanácskozás folytatására érkezve sem Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter, sem Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke, sem Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója nem nyilatkozott az újságíróknak. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke hagyományosan nem szokott ilyenkor megszólalni, ezzel a szokásával most sem szakított.