Délután a parlamenti szakbizottságok tanácskoztak, a plenáris ülés este kezdődött, a szavazásra az éjszaka folyamán került sor. A demokratikus elkötelezettségű, Európa-párti ellenzéki formációk előre jelezték, hogy megszavazzák a megszorításokat is tartalmazó csomagot. Sőt, a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia (ND) bejelentette, hogy nemcsak felhatalmazza a miniszterelnököt egy megállapodás megkötésére, hanem egyben azzal is megbízza azzal, hogy akadályozza meg az Görögország kiválását Európából és az euróövezetből.
Támogatását jelezte a koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) pártja, az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), illetve a szociáldemokrata színezetű To Potami is.
A Sziriza azonban megoszlott, bár estére, a parlamenti vita kezdetére elcsitultak a csütörtök esti, péntek hullámok. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó kormánypárti források szerint a miniszterelnök péntek reggel a Sziriza-frakció képviselőinek támogatását kérte a sorsdöntő szavazáson. „Mandátumot kaptunk a referendumon arra, hogy jobb megállapodást érjünk el, mint amit az Eurogroup ultimátuma felajánlott nekünk. De arra biztos, hogy nem kaptunk felhatalmazást, hogy kiszakítsuk Görögországot az euróövezetből”, mondta állítólag Ciprasz. Délutáni sajtóhírek szerint azonban mégsem számíthatott pártja egyhangú támogatására, néhány „balos lázadó”, mintegy öt Sziriza-képviselő megmaradt azon álláspont mellet, hogy jobb megoldás lenne az euróról való lemondás és a drachma visszavezetése, mint a hitelezők támogatása reformoknak nevezett megszorítások árán. A javaslat elutasítását tervezték a kommunisták, illetve a neonáci Arany Hajnal frakciója, de ez nem jelentett meglepetést, hiszen mindkét formáció közismerten euroszkeptikus.
Ciprasz kormánya a hitelezőknek csütörtök este megküldött legújabb 13 oldalas javaslatcsomagjában 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezúttal azonban komoly ellentételezést ajánl, némileg súlyosabbakat, mint amit a vasárnapi referendumon elutasítottak a görög szavazók. Többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését is felajánlotta a kabinet. A javasolt reformintézkedések értelmében fokozatosan megszüntetnék a görög szigeteket megillető adókedvezményeket és növelnék a hajózási vállalatokat sújtó adóterheket, csökkentenék a védelmi kiadásokat, emelnék a nyugdíjkorhatárt valamint a szállodák és éttermek által fizetendő általános forgalmi adót (áfa) és befejeznék néhány nagy kikötő és helyi repülőtér privatizációját is.
A további menetrend szerint, amennyiben az éjszakai athéni parlament voksoláson valóban az igenek győztek, akkor ma, szombaton az euróövezet országainak pénzügyminiszterei mondanak véleményt a görög javaslatról. Az Eurogroup délután 3 órakor ül össze és szavaz arról, hogy hajlandók-e tárgyalásokat kezdeni az új görög hitelprogramról, de tegnap a görög szavazás előtt már telefonon egyeztettek az Eurócsoport, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF vezetői. A pénzügyminiszterek szombati döntésüket a hitelező intézmények véleményezése alapján hozzák meg. A korábban trojkának, ma Athénban csak „intézményeknek” nevezett hitelezők arról mondanak véleményt, hogy elégségesnek tartják vagy sem a javasolt intézkedéseket, hogy szerintük mennyire fenntartható a görög adósság és milyen átrendezéssel lehetne fenntarthatóvá tenni.
Az eurócsoport jóváhagyása esetén vasárnap két csúcstalálkozó is lenne. Először az euróövezeti országok vezetői tanácskoznának, majd ezt követően teljeskörű uniós csúcsot rendeznek Brüsszelben. Sajtóhírek szerint azonban, ha a pénzügyminiszterek rábólintanak a görög csomagra az utóbbi el is maradhat. Ebben az esetben a tárgyalások újrafelvételéhez már csak a német, a holland, a finn, az osztrák, a szlovák és az észt parlamentnek kell bólintania hétfőn.