Általános meglepetést okozott, hogy Windisch László, a jegybank fogyasztóvédelemért felelős alelnöke levelet írt Bánáti Jánosnak a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének arról, hogy egyes ügyvédek a hitelszerződéstől való elállásra buzdítják klienseiket, pedig ez egy kétes kimenetelű procedúra, és jogilag is aggályos. Erről a Népszabadság számolt be tegnapi számában, ahol a kamarai elnök elhárította az állásfoglalást, mindössze annyit vállalt, hogy továbbítja az ügyvédek számára a jegybanki alelnök levelét.
Káros az egyes ügyvédek által megalkotott nyilatkozat, mert félrevezeti az ügyfeleket - mondta lapunk érdeklődésére Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy ha meg is volna a jogalap a hitelszerződéstől való elállásra - mint ahogy nincs -, akkor sem lenne elégséges egy ilyen nyilatkozat, ehhez közjegyzőre is szükség van. Az elállási nyilatkozat sorsáról pedig a bíróság dönt. Barabás Gyula azonban nem tud olyan esetről, hogy így megsemmisítettek volna egy szerződést. Ezért is tartja felelőtlennek egyes ügyvédek magatartását, akik egyen-nyilatkozatokat töltetnek ki ügyfeleikkel, ahelyett hogy az internetről letölthető, ingyenes dokumentumokat használnák. Ráadásul az általuk szerkesztett iratokért jelentős összegeket kérnek és megtévesztik az ügyfeleket, mert egy korábbi kúriai döntés világosan kimondja, hogy a hitelszerződések nem eleve hibásak, abban csak bizonyos korrekciókat, például az árfolyamrés visszafizetését kellett rögzíteni, de ez korántsem jelenti azt, hogy az egész szerződés semmis.
Ha ügyvéd arra biztatja ügyfelét, hogy olyan jogi eljárást kezdeményezzen, amelyről biztosan tudja, hogy veszteni fognak, akkor úgynevezett biztatási kár keletkezik. A jegybank fogyasztóvédelmi tevékenységét jól ismerő szakértő szerint ez az eset minden bizonnyal erre példa. Az is felelőtlen magatartás - mondta lapunk érdeklődésére Binder István, hogy az ügyvédek szerint azért is indokolt a szerződés felmondása, mert a forintosítás jelenlegi jogi szabályozása nem megfelelő, hiszen csak egyetlen napon, 214. november 7. rögzített árfolyamával számol, és azt sugallják, hogy a forint erősödése esetén kár éri őket. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője felelőtlennek tartja ennek az álláspontnak a kifejtését, hiszen az utóbbi esztendők tapasztalata az, hogy a forint - kisebb megszakításoktól eltekintve - folyamatosan gyengül a főbb devizanemekkel szemben.
A szerződést egyébként valóban fel lehet mondani, de ilyenkor az ügyfélnek a teljes tartozását ki kell fizetnie, de korántsem a szerződéskori, hanem a a 2014. november 7-i rögzített árfolyamon. Aligha érdemes - vélik a szakértők ilyen áron törleszteni.
Az ügyfeleket felelőtlen magatartásra biztató Nemzeti Civil Fórum közölte Léhmann György siófoki ügyvédnek azt az álláspontját, hogy ha a jegybank alelnöke úgymond könyörög az ügyvédeknek, hogy ne biztassák a szerződéstől való elállásra a klienseiket, akkor "érdemes ennek a megoldásnak utánanézni". Nyilvánvaló - vélik hozzáértők, hogy az ilyen ügyvédi vélemények nem az ügyfelek érdekeit szolgálják. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy Windisch László - még ha úgy tűnik is - nem az ügyvédi gyakorlatba kívánt beavatkozni, és a fogyasztók érdekvédelme miatt érdemes figyelmeztetését megfogadni.
Az MNB írásban szólította fel a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt.-t, hogy azonnal módosítsa a Kúria-perben érintett időszakot követő, így a ma is hatályos üzletszabályzatai valamennyi olyan szerződési feltételét, amelyeket a legfőbb bírói testület a napokban – korábbi üzletszabályzatokra vonatkozóan – tisztességtelennek nyilvánított, erről és a megtett intézkedésekről július 14-ig tájékoztatni kell a jegybankot.
