Továbbra sem lehet tudni, hogy a szerdai vihar pontosan mekkora károkat okozott az országban. Az mindenesetre biztos, a fővárosban a pesti oldal jobban elázott. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség központi bázisán, a csepeli Kolonics György Vízisport Központban összesen 40 millió forintos kár keletkezett, a Népligetet a kidőlt fák és a letört ágak miatt katasztrófa sújtotta területté nyilvánították.
A biztosítók rekordszámú kárbejelentésre számítanak. Nem árt viszont tudni, milyen panaszokkal fordulhatnak a károsultak biztosítójukhoz, s mely esetekben számíthatnak kártalanításra. A viharkárok bejelentésnek öt fontos szabálya van - mondta lapunk megkeresésére Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A károsultaknak először mindenképpen észlelniük kell a károkat. Ez elsősorban a nyaralótulajdonosokra vonatkozik, akik a hétvégén szembesülnek a házakban keletkezett károkkal. Ezért azok is menjenek el a nyaralóba, akik erre a hétvégére nem tervezték, s kezdjék meg a mentést – ha szükséges -, és haladéktalanul jelentsék a biztosítónak az esetet – figyelmeztet egy biztosítási szakértő. Második lépésként nem árt dokumentálni a károkat. Ezután minden esetben meg kell győződnie arról, hogy további károk nem keletkezhetnek-e. Ha ez a veszély fennáll, abban az esetben meg kell szüntetnie azt. A biztosítók „rossz néven” veszik, ha a károsult a romok tetején, ölbe tett kézzel várja napokig, hogy jöjjön a kárbecslő. A következő lépés - ahogyan Németh fogalmaz - a kármentés, vagyis minden olyan érték eltávolítása, amely még nem sérült, de azzá válhat. S csak ezután értesíthető a biztosító, amelynek képviselője később kárszemlét tart a helyszínen.
A kárbejelentéseket nem érdemes halogatni, igaz, nincsen olyan szabály, amely szerint "kifutnánk az időből" - figyelmeztet Németh. Az észleléstől számított 72 órán belül mindenképpen forduljanak az érintettek biztosítójukhoz, de legkésőbb 5 napon belül jelentsék a kárt.
A biztosítás majd minden esetre kiterjed. Csupán két esemény okán nem számíthatnak a tulajdonosok pénzre: ha talajvíz okozta a kárt, illetve ha csökkentett biztosítást kötöttek. Ebben az esetben csak azon vagyontárgyak sérülése esetén kaphatnak kártalanítást a tulajdonosok, amelyre a szerződést előzetesen megkötötték.
Németh megjegyzi: ezúttal elképzelhető, hogy az átlagosnál több vitás eset lesz, amelyet hosszabban fognak vizsgálni az óvatosabb biztosítók. Főleg akkor, ha például egy utcában sorban zuhantak a fák az ott parkoló autókra, vagy egy helytelenül felállított óriás reklámtábla elszállt a viharban, s autókon kötött ki, több százezres kárt okozva akár egyetlen járműben is. Vagy például egy tegnapi friss eset: egy, a napokban végzett útmunkák után visszatemetett utcaszakasz alól „kimosta” a földet az eső, s az ott parkoló autók orral bedőltek a gödörbe. A vita oka ezekben és a hasonló esetekben az lehet, hogy ki a felelős. Főleg akkor, ha a sérült autókra nincs casco. Ekkor ugyanis a vétkes biztosítására kaphatna kártérítést a károsult. „Már, ha a kivitelező, fenntartó, stb. hibázott egyáltalán, s van erre vonatkozó biztosítása. Tapasztalatok szerint azonban az esetek többségében, főleg a kisebb cégeknek nincs biztosításuk” – jegyzi meg Németh hozzátéve: az ilyen típusú bejelentést akkor is ki kell vizsgálni. Ez pedig elég hosszú időt vehet igénybe. A legnagyobb biztonságot mégis az öngondoskodás jelenti. Ha egy vihar során valakinek az autójára közterületen dől rá egy fa, úgy csak érvényes casco biztosítás megléte esetén jár kártalanítás.
