Az elsőfokú ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen. A vesztegetési pénz részeként 2011-ben Kiss Ernő az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki szintén gyanúsított a Kocsis István ellen indult büntetőeljárásban. A vád szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás "elintézéséért". Az ügyben Kocsis István 2011. december 21-én tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt.
Kocsis István a perben korábban tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat a 2011-ben a volt MVM-vezér ellen felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához. (Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két terhére rótt ügylettel az MVM-nek, amelynek 2005 és 2008 között volt a vezérigazgatója, legalább kétmilliárd forint kárt okozott.)
A bíró indoklásában hangsúlyozta: Kiss Ernő védekezésében előadta, hogy az átvett pénz szaktanácsadói díj volt. Korábban azonban arról is beszélt, utána akart járni annak, hogy a hűtlen kezelés miatt eljárás alá vont Kocsisék hajlandóak-e pénzt fizetni az ügyük kedvező fordulatáért. A bíróság szerint ugyanakkor Kiss Ernő megtehette volna, hogy ehelyett a hatóságokhoz fordul. (Az ítélethirdetés után Kiss Ernő azt mondta a tárgyalóterem előtt, hogy nem volt kihez fordulnia.)
A bíróság szerint életszerűtlen az, hogy éppen akkor vált esedékessé a 120 ezer euró szaktanácsadói díj kifizetése, amikor felmerült az, hogy pénzért cserében Kocsisék ügye kedvező fordulatot vehet. Azt ugyan elismerték a felek, hogy Kiss Ernő végzett szaktanácsadói munkát a Kocsis Istvánék elleni eljárásban. Azt azonban nem rögzítették, hogy mikor esedékes ennek az ellenértéke, és az eljárás sem tartott abban szakaszban, amikor a kifizetés indokolt lett volna.
A perben a bíróság pénteken lejátszott egy telefonbeszélgetést, amelyben Kiss Ernő egy ügyvéddel a 2011. decemberi pénzátadás után arról beszél, hogy nem kapott annyi "mákos pitét", mint amennyiről előzőleg szó volt. A vádhatóság szerint egy "mákos pite" 10 ezer eurót jelentett. A bíró indoklásában azt mondta: ha a Kiss Ernőnek átadott pénz a szaktanácsadói munkáért kapott jogos díj lett volna, akkor a feleknek nem kellett volna virágnyelven beszélniük. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy az átadott összeg a jogtalan vagyoni előnyt jelentette. Befolyással üzérkedés bűntettét az követi el, aki arra hivatkozva, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.
A bíróság szerint bár a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű emberről nem derült ki, hogy kicsoda, Kocsis István és tanácsadója számára nem lehetett kérdéses, hogy Kiss Ernő a korábbi munkájából adódóan ismerhet hivatalos személyeket. A testület az ügyészi indítvánnyal szemben nem állapította meg, hogy a bűncselekményt Kiss Ernő folytatólagosan követte el. Az ítélet kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, ugyanakkor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy folyt már a vádlott ellen büntetőeljárás. A bíróság döntése értelmében Kiss Ernő leghamarabb a büntetés kétharmadának letöltése, vagyis két év börtönben töltött idő után kerülhet feltételesen szabadlábra. Az ítélet nem jogerős, a védelem megalapozatlanságra hivatkozva fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
MTI Fotó: Kovács Attila
