A 19. században élt népszínműíró, Tóth Ede leghíresebb munkája, A falu rossza a Nemzeti Színház 1874. évi pályázatának nyerteseként került először a közönség elé. A hamisíthatatlan paraszti történetet azonnal szívébe zárta a közönség, amely nagyban köszönhető annak, hogy az ősbemutató szereplői között volt Blaha Lujza és Újházi Ede is.
A darab a hazai sikeren túlmutatva később román, szerb, szlovák, finn és orosz nyelven is színpadra került. Znamenák István rendező szerint a népszínmű különös szerepet tölt be a hazai drámairodalomban, véleménye szerint számtalan elfeledett értéke van. Hozzátette, a táncos-zenés játékot az eredeti műzene helyett a Somogy zenekar által tolmácsolt igazi népzene kíséri, Lőkös Ildikó dramaturg segítségével pedig igyekeztek közelebb hozni Tóth Ede szövegét a mai közönséghez.
A címszereplőt Pál András játssza, de Szilágyi Csenge, Epres Attila, Hámori Gabriella, Gazsó György, Kovács Zsolt, Pogány Judit és Bánfalvi Eszter is játszik a darabban. "Az előadás egy kis közösségről szól. Van benne két megtűrt ember, Göndör Sándor és Finum Rózsi, a többiek összetartanak, közben lopnak vagy ügyeskednek, mindenkit megítélnek és szinte a kocsmában élnek.
A fiatalok tiszta szerelemre vágyakoznak, féltékenyek és vehemensek" - nyilatkozta lapunknak Hámori Gabriella színművésznő, aki a komédiában a fiatal menyecskét alakítja. Hozzátette: "A kőszegi nyarak alkalmával számomra maradandó élmény, hogy hetekig összezárva létezhetek olyan színészekkel, zenészekkel akikkel talán soha nem ismerhettem volna meg.
A bemutató előtti estén jeges szélben, zuhogó esőben a kőszegi közönség kemény magjának játszottunk. Fantasztikus, hogy itt mennyire szeretik a színházat." A falu rosszát július 19-ig hét alkalommal láthatja a közönség a kőszegi várszínházban.
