Tavaly november végén rendeztek parlamenti választást Moldovában, amelyet az oroszbarát szocialisták nyertek meg, de kormányt nem tudtak alakítani. A nyugati integráció híveinek összefogását sem sikerült tető alá hozni, így a kisebbségi kormány a Moszkva és Brüsszel között lavírozó kommunisták külső parlamenti támogatásával tudott felállni és működni. Chiril Gaburici miniszterelnök azonban belebukott a diplomahamisítási botrányba, Moldovát azóta ügyvivő kormány irányítja. Az ország eközben a gazdasági szakadék szélén táncol.
Ebben a zavaros helyzetben került sor vasárnap arra a chisinaui nagygyűlésre, amelyen Moldova és Románia egyesülését követelték. A Nagy Nemzetgyűlés néven futó rendezvény üzenetét Románia elnökéhez, (az erdélyi szász volt-polgármester) Klaus Johannishoz címezte: „Johannis úr, fogadjon vissza bennünket!” kérték a szervezők. Deklarált céljuk szerint azt szeretnék, hogy ha 2018-ra, Erdély és Románia egyesülésének századik évfordulójára Besszarábia „végleg visszatérne az anyaországához.”
Kiáltványuk úgy fogalmazott, hogy bár az 1991-es függetlenségi nyilatkozat, valamint az, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, az akkori történelmi kontextusban szükséges volt, ma a Prut folyó két partján élő románok egyesülése „olyan óhaj, amelyet nem lehet tovább halogatni.”
Ezért a szervezők azt kérték a bukaresti és a chisinaui politikai vezetőktől, hogy lépjenek túl az ideológiai különbségeken, az ellentétes pártérdekeken és segítsék elő a két ország egyesülését, ugyanakkor felszólították Klaus Johannis román és Nicolae Timofti moldovai államfőt, hogy kezdjenek tárgyalásokat a két ország „közös jövőjéről.” Nem feledkeztek meg Európáról sem – támogatást kértek az Európai Parlamenttől, Tanácstól, Bizottságtól egyaránt.
A népgyűlést menet követte, sajtóhírek szerint mintegy 30 ezren vettek részt rajta, zászlóikon „Besszarábia román föld”, feliratok voltak.
Elsőként az oroszpárti moldovai szocialisták tiltakoztak. Az Igor Dodon vezette alakulat kedden a román egyesüléspárti civil szervezetek betiltását kezdeményezte és bírálta az ügyvivő kormányt és a kormány mögötti Nyugat-barát pártokat, hogy nem reagáltak kellőképpen arra, hogy „Chisinau központjában egy szomszédos ország állampolgárai, köztük magas rangú tisztségviselők és szélsőjobboldali, nacionalista, neonáci szervezetek képviselői kérték Moldova Köztársaság felszámolását”. A moldáv párt azzal vádolja Romániát és a román politikai pártokat, hogy nyíltan a független Moldova megszüntetését támogatják.
A Moldovai Kommunista Párt is tiltakozott, Vladimir Voronin pártelnök Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult. Nyílt levelében Romániát Moldova destabilizálásával vádolta meg. A másik három, EU-integráció pártinak tartott párt egyelőre nem reagált.
A vasárnapi esemény azonban csak a kezdet volt. A fiatal szervezők Stefan cel Mare moldovai fejedelem nevét viselő egyesülési menete elindult Bukarest felé, a gyalogosok tervek szerint szombaton, július 11-én lépik át a két ország közötti határt jelentő Prut folyót, majd tovább gyalogolnak Bukarestbe. Chisinauban két román parlamenti képviselő és több egyházi vezető volt jelen és legalábbis Voronin állítása szerint 2000 román állampolgárt szállítottak a szervezők a helyszínre.
A bukaresti politikai vezetés viszonyulása nem egyértelmű Moldova kérdésben. Hivatalosan a szimbolikus, határok fölötti román-román európai egymásra találás hívei, azt hangsúlyozzák általában, hogy Románia támogatja Moldova EU-integrációját.
Egyedül Traian Basescu volt elnök hirdette meg a két román ország egyesülésének hosszú távú programját, magára vonva ezzel Moszkva haragját is. A vasárnapi chisinaui rendezvényen nem vett részt Basescu, de az esemény apropóján újra nyíltan kiállt az egyesülés „elkerülhetetlensége és szükségessége” mellett.
A lakossági viszonyulás sem egyértelmű. Miközben élénken él a „Besszarábia román föld” álláspont, a tényleges egyesülés a maga gazdasági, közigazgatási nehézségeivel együtt már nem annyira népszerű gondolat.