Albániában kezdte hivatalos látogatását tegnap Angela Merkel. A német kancellár két napos balkáni körútja Albánia mellett Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát érinti. A tárgyalások központi témája a három ország és Németország kétoldalú kapcsolata, illetve az Európai Unióval szembeni viszonyuk, de napirenden szerepelnek gazdasági és energetikai kérdések, valamint a balkáni országok egymáshoz való viszonya, a német kezdeményezésű balkáni országok konferencia is.
Merkel útjának időzítése, a srebrenicai népirtás 20 évfordulóját megelőző napokra, minden bizonnyal nem véletlen, hanem annak a német külpolitikai erőfeszítésnek a bizonyítéka, amelyet Berlin a balkáni rendezési-megbékélési folyamatban vállalt. A német külpolitika mindig is az EU keleti bővítésének híve és legaktívabb támogatója volt, Angela Merkel pedig kiemelt hangsúlyt fektet a balkáni rendezésre, a volt jugoszláv tagköztársaságok unióba vezető útjának egyengetésében.
A német kancellár számára annyira fontos kérdés a Balkán euroatlanti integrációjának kérdése, hogy a 2013 szeptemberében felállt új német koalíció, a CDU/CSU illetve a SPD a koalíciós szerződésben is rögzítette, hogy a szövetségi kormány aktívan elő fogja segíteni a balkáni államok EU- és NATO-integrációját.
A berlini diplomácia nagy hangsúlyt fektet a Nyugat-Balkánra. Merkel fogadta már Berlinben Edi Rama albán és Aleksandar Vucic szerb kormányfőt egyaránt, és nem első alkalommal utazik Belgrádba amióta a Vucic-kabinet megkezdte az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
2014-ben indította útnak Berlin a Balkán konferenciasorozatot, és közismerten nyomást gyakorol a szerb vezetésre a koszovói rendezés (sőt Koszovó elismerése) ügyében is. Ugyanakkor a térség minden államában a Balkán-háborúk okozta történelmi sebeken való túllépést szorgalmazza.
A srebrenicai évfordulóra időzített Balkán-körút is ezt a törekvést látszik igazolni. Merkel a tervek szerint meglátogatja a Srebrenica 11/07/1995 elnevezésű kiállítást, illetve párbeszédet folytat majd a Srebrenicai Anyák szervezet képviselőivel is.
A kancellár Tiranából tegnap este Belgrádba ment, ahol Aleksandar Vucic kormányfővel egyeztetett. Vucic a vizit előtt, kedden este bejelentette, hogy részt vesz a szombati srebrenicai megemlékezésen. Előzőleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) döntéséhez kötötte részvételét, attól tette függővé, hogy a BT elfogadja-e vagy sem a népirtás 20. évfordulójára beterjesztett brit határozatot, amit Belgrád azért kifogásol, mert népirtásnak nevezi a srberenicai mészárlást.
A szerb vezetés ugyanis nem tagadja a srebrenicai mészárlást, de nem fogadja el, hogy azt a szerbek által elkövetett népirtásnak nevezzék, álláspontjuk szerint az elkövető szerbeket egyéni felelősség terheli. Miután a BT kedden elhalasztotta a döntéshozatalt, a szerb kormány rendkívüli ülésen egyhangúlag hozta meg a döntést arról, hogy a miniszterelnök vegyen részt a srberenicai megemlékezésen.
Vucic azt mondta, azért, „mert úgy gondoljuk, hogy nekünk, szerbeknek kötelességünk komolynak lenni, és meg kell mutatnunk, hogy tiszteletben tartjuk a többi áldozatot, mert így kezdik majd el ők is tisztelni a mieinket”. Hangsúlyozta, hogy azt a Szerbiát képviseli majd, amely elismeri, hogy bizonyos személyek bűncselekményeket követtek el, s szerinte ez a megbékélés lehető legjobb üzenete. Tegnap délután az ENSZ BT ülésén Oroszország megvétózta a brit Srebrenica-javaslatot
Tegnap megkezdődött a srebrenicai békemenet, amelyen több tízezren vesznek részt. Három nap alatt a résztvevők 110 km-t tesznek meg, azon az útvonalon gyalogolnak végig, amelyen a srebrenicai muzulmánok 1995-ben menekültek az őket üldöző boszniai szerb hadsereg katonái elől.
