Vannak, akik a nyugdíjasok elleni támadásként értékelik, hogy több éves felültervezés után a 2016-os költségvetés összeállításakor csak 1,6 százalékos inflációt tervezett a nemzetgazdasági tárca. A realisták szerint két-három évig jól jártak, azt pedig még nem lehet tudni, hogy mennyi köze lesz a valóságnak a jövő évi tervekhez. A törvény alapján ugyanis a nyugellátásokat a tervezett áremelkedésnek megfelelően emelik meg minden év januárjában, majd novemberben visszamenőleg fizetik ki az idős embereknek a különbözetet akkor, ha a vártnál magasabb lett év közben az infláció.
Erre utoljára 2012-ben volt példa, amikor novemberben 1,6 százalékos emelést fizetett a nyugdíjkassza januárig visszamenőleg. Arra az esetre azonban nincs szabály, hogy mi történjen, ha az állam rosszul kalkulált és jóval a várakozások alatt maradt az áremelkedés üteme, ami miatt minden hónapban a kötelező kifizetésnél többet kapnak kézhez a nyugdíjasok.
A 2013-as és 2014-es inflációt magasra tervezte a kormány, ennek alapján emelték a nyugdíjakat – emlékeztet Gál Róbert Iván. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa úgy látja, a kormány kiengedett egy hatalmas összeget, amiből nem tudott politikai tőkét kovácsolni. Nem hivatkozhatott a magasabb kifizetésekre, mert azok nem voltak kézzelfoghatóak, az érintettek nem érzékelték őket. 2013-ban 100 milliárd, de még a következő évben is csaknem 70 milliárd forintot pluszban kaptak meg a nyugdíjasok, ennyivel nőtt az ellátásuk reálértéke. Ennek ráadásul jelentős, 15-20 évig érzékelhető továbbgyűrűző hatása van, mivel a későbbi emelések már a magasabb szintről fognak indulni – értékeli a szakértő.
A nyugdíjak reálértékének megőrzése a legfontosabb cél a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke szerint. Hegyesiné Orsós Éva a Népszavának úgy fogalmaz, a kormány most megint a szegényeken próbál szorítani, de a legrosszabb, hogy hangulatot kelt ellenük. A saját tervezési hibáját úgy forgatja ki, mintha a nyugdíjasok kérték volna a pluszpénzeket, és azt sugallja a társadalomnak, mintha a felültervezett infláció miatt egyenként is nagyon jól jártak volna az idős emberek. A nyugdíjas szervezet vezetője emlékeztet rá, hogy az idősek kétharmada 110 ezer forint alatti ellátást kap, sokan élnek mindössze 50-60 ezer forintból, miközben az ebben a korban már rendszeres igényként megjelenő egészségügyi kiadások az ellátás színvonalának romlása miatt folyamatosan emelkednek.
Arra is emlékeztet, hogy a rezsicsökkenés épp a legszegényebb, többnyire fával fűtő rétegek körében hozta a legkisebb kiadáscsökkentést, ahová nyugdíjas tömegek tartoznak. Szó nincs tehát arról, hogy hatalmas pénzeket kaszált volna egyetlen idős ember is az utóbbi években. Az emelés üteme már az idén csökken, hiszen 2015-re 1,8 százalékos inflációt terveztek, csak ennek megfelelően emelték a nyugdíjakat. A jövő évi költségvetésben rögzített 1,6 százalékos pénzromlás azért keltett kisebb vihart a nyugdíjas szervezetek körében, mert a Magyar Nemzeti Bank 2,5, a kormánytanácsadóként elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató pedig 2,6 százalékos inflációval számol, és márciusban még a nemzetgazdasági tárca is így látta a kilátásokat.
A parlamenti szavazásra azonban már az egy százalékkal alacsonyabb javaslatot nyújtották be, miközben sajtóhírek a nyugdíj-trükközés befejezéséről szóltak. Gál Róbert Iván ezzel szemben úgy gondolja, bár a nyugdíjasokkal kapcsolatban számtalan demagóg megnyilvánulásra képes a politika kormányoldalon és ellenzékben egyaránt, most valószínűleg csak annyi történt, hogy a korábbi kapkodó, rögtönző gazdaságpolitikát egy kiszámíthatóbb építkezés váltotta fel, amelynek részeként a nyugdíjasok megkapják, ami törvény szerint jár nekik, de nem kapnak annál többet.
