Oktatási Hivatal;nyelvvizsga;hallgatók;hallgatói szerződések;

A kormány diplomamentő programja nem váltotta be a hozzáfűzött reményt FOTÓ: THINKSTOCK

- Sokba kerül a nyelvvizsga hiánya

Több százezer forintot is visszakérhet az állam azoktól a hallgatóktól, akik képzési idejük másfélszerese - vagyis egy kétéves képzés esetében három év - alatt nem szerezték meg diplomájukat. Az első érintett évfolyamok oklevélszerzési határideje nyár végén lejár, azonban van néhány kiskapu: lehet kérni a határidő kitolását, és a visszafizetés alóli mentességet is.

Akik 2012 őszén - a hallgatói szerződések megjelenésekor - állami ösztöndíjas formában kezdték meg tanulmányaikat valamilyen négy féléves képzésben (mesterképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben), azok oklevélszerzési határideje idén augusztus 31-én jár le, erről az Oktatási Hivatal (OH) levélben tájékoztatja az érintetteket.

Hallgatói szerződést ma már nem kell aláírniuk az újdonsült egyetemistáknak, az oklevélszerzés kritériumait a felsőoktatási törvény szabályozza, amely kimondja, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez nem elég, ha végbizonyítványt szerez és sikeres államvizsgát tesz valaki, ahhoz a kiállított oklevél is szükséges.

Aki nem szerzett oklevelet a határidő lejártáig, mélyen a pénztárcájába nyúlhat: a képzés során igénybe vett ösztöndíj felét kell visszafizetnie az államnak. Az összeg iskolánként és szakonként is eltérő, de egy négy féléves mesterképzésnél mindenképpen több százezer forintról van szó, az ilyen képzések a legtöbb egyetemen nagyjából 200 ezer forintba kerülnek félévenként.

A rendszer azonban biztosít néhány kiskaput, például kérelmet lehet benyújtani az OH-nak azért, hogy még egy kicsit (maximum két alkalommal és két évig) tolják ki az oklevélszerzési határidőt. Ezt azonban csak akkor lehet megtenni, ha a hallgató épp külföldön tanul, vagy hazai felnőttképzésben vesz részt azért, hogy nyelvvizsgázhasson. Utóbbihoz be kell iratkozni egy felnőttképzési engedéllyel rendelkező nyelviskolába, ahol a tanulmányokról igazolást kell kérni és csatolni a kérelemhez.

Sokan ugyanis azért nem jutnak diplomához, mert képzésük befejeztéig nem tudnak nyelvvizsgát szerezni, pedig alapképzésnél legalább egy középfokú, mesternél két középfokú vagy egy felsőfokú nyelvvizsgára is szükség van a követelmények teljesítéséhez. A hivatalos adatok szerint az egyetemi vagy főiskolai hallgatók 20 százaléka nyelvvizsgahiány miatt nem szerez oklevelet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rámutatott: 2006 és 2014 között a felsőoktatási intézmények mintegy 50 ezer esetben azért nem adtak ki diplomát, mert az államvizsgázónak nem volt meg a nyelvvizsgája. A kormány az ő megsegítésükre indította el diplomamentő programját: ebben a pályázók egy államilag támogatott nyelvtanfolyamon szerezhetik meg a hiányzó nyelvtudást - sajnos még "csak" középszinten.

A program azonban még az ingyenesség ellenére sem népszerű, májusig csupán mintegy 8300-an léptek be, diplomát pedig töredékük, összesen 400-an mentettek. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy pénzügyi szempontból az állami tanfolyam kritériumai hasonlóak a diplomaszerzés követelményeihez: ha valaki a tanfolyam elvégzését követően nem tesz sikeres nyelvvizsgát, annak a képzés összegének felét vissza kell fizetnie; aki "önhibájából" nem végzi el a tanfolyamot sem, annak végül a képzési díj egész összegét saját zsebből kell állnia.

Visszatérve az oklevélszerzéshez: az augusztusi határidő lejárta előtt a felfüggesztési kérelmen kívül mentességet is lehet kérni az oklevélszerzési kötelezettség alól. Ezt azok tudják kérelmezni, akik tartós betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudják megszerezni diplomájukat. Mentességben részesül a hallgató akkor is, ha már három gyermeket világra hozott. Azok számára sincs veszve minden, akik egyik fentebbi kategóriába sem tartoznak bele, ezért sem tudtak még a határidő előtt kérelmet benyújtani.

Számukra majd szeptemberben az OH küld egy visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot, amely kézhezvételét követően meghatározott ideig ugyancsak egy mentesítési kérelmet lehet benyújtani, amelyben kérni kell, hogy a visszafizetés helyett a volt hallgató ösztöndíjjal támogatott féléveinek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe - vagyis fizetés helyett akár le is lehet dolgozni az államilag finanszírozott féléveket.

Aki nem kér vagy kap halasztást illetve mentességet, az még mindig kérhet részletfizetést: ezt maximum 10 évre adják, ha a visszatérítendő összeg ötmillió forintnál kevesebbet, és maximum 15 évre, ha annál több.

Égből pottyant határozat

Sok volt hallgatóhoz a napokban érkezett meg az Oktatási Hivatal határozata, amelyben közlik, hogy augusztus végéig diplomát kell szerezni. Akik elfelejtkeztek vagy nem voltak tisztában kötelezettségeikkel, nyelvvizsga hiánya miatt nem kaptak még diplomát, és csak az OH legutóbbi levele ébresztette rá őket a határidő közelségére, pórul járhatnak: a hátralévő másfél hónapban aligha lehet már nyelvvizsgát tenni, a népszerű hazai nyelvvizsgaközpontok július végi-augusztus eleji vizsgáira már nem lehet jelentkezni.

A kormány álláspontja szerint a hallgatók felelőssége, hogy tisztában legyenek a követelményekkel, határidőkkel; ha nem voltak elég figyelmesek, magukra vessenek. Ugyanakkor - mivel az első ilyen évfolyamról van szó -, az OH-nál legalább annyit megtehettek volna, hogy nem egy-másfél hónappal, de legalább három-négy hónappal a határidő lejárta előtt küldenek értesítést az érintetteknek.



A szexuális kisebbségek hazai politikai érdekérvényesítésének kérdése köré szerveződött a Republikon Intézet tegnapi budapesti konferenciája. A meghívott pártok egy-egy képviselője arról vitatkozott, hogyan formálja egymás véleményét és álláspontját a politika és a társadalom e területen.