Uniós támogatással 700 millió forintból alakították ki sürgősségi betegellátó osztályt és a helikopter-leszállót. A 24,5 méter magas torony tetején a leszállóhely 2013-ban kapott létesítési, 2014 júliusában használatba vételi engedélyt. Az üzemben tartási engedélyt azonban csak most adták ki. A korábbi tervek szerint tavaly év végétől landolhatott volna ott a mentőhelikopter. Egyetlen engedélyre volt ehhez szükség – írtuk meg januárban, ezt azonban akkor még meg sem kérte a klinika.
Majó Zoltán, az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója akkor ezt azzal indokolta, hogy az előírások között vannak „teljesen értelmezhetetlen dolgok is”, mint hogy a biztonsági őröket speciális vágóeszközzel és tűzoltó védőfelszereléssel kell ellátni, sőt egy 40 órás tanfolyamot is el kell végezniük, amely még el sem indult. A mentőhelikopter egy balesethez bárhol leszáll, s ott nyilvánvalóan nem fogadják ilyen szakemberek - mondta.
Német Ferenc a vagyonvédelmi kamara elnöke, aki „civilben” repülésbiztonsági szakértő a Népszavának januárban elmondta, valószínűleg félreértések, illetve előkészítési hiányosságok okozhatják a kialakult helyzetet. A biztonsági őröknek ugyanis semmiféle „nem létező” képzésben nem kell részt venniük. Valójában egy 40 órás alapfokú tűzoltó tanfolyamról van szó, amit szerte az országban sok helyen szerveznek. Német hangsúlyozta: repülésbiztonsági szempontból meg kell különböztetni, hogy füves területre száll le a gép vagy beépített térben, tíz emelet magasságban kell landolnia egy korongon. A sűrűn változó légköri viszonyok, illetve a manőverezési lehetőségek szűkössége fokozottan veszélyes.
Ha bármilyen ok – vihar, üzemzavar – miatt a torony tetején felborul, kigyullad a helikopter, nincsen más azonnali segítség, mint a helyszínen lévő őr, aki segít az oltásban, a kimenekítésben. A mostani bejelentés nem szól arról, hogy a klinika végül teljesítette-e ezeket a biztonsági feltételeket.
