Amnesty International;ENSZ Biztonsági Tanácsa;Kelet-Ukrajna;Olekszandr Zaharcsenko;Igor Plotnyickij;

- Az ENSZ-hez fordultak a szakadárok

A kelet-ukrajnai szakadárok önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki "népköztársaságai" az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak azzal a kéréssel, hogy az hozzon létre nemzetközi törvényszéket a Kijev által a Donyec-medencében indított "megtorló hadművelet során elkövetett háborús bűntettek" kivizsgálására. Ezt Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadár vezetők jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon.

Közös kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági tanácsához (BT) a két önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár köztársaság. Olekszander Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luhanszki vezető azt kérte a világszervezettől, hogy hozzon létre nemzetközi törvényszéket a Kijev által a Donyec-medencében indított "megtorló hadművelet során elkövetett háborús bűntettek" kivizsgálására.

A két szakadár vezető tegnap közös sajtótájékoztatón jelentette be a kezdeményezést. Állították, hogy számtalan bizonyítékuk van arról, hogy az ukrán hadsereg és a Nemzeti Gárda emberiesség elleni bűncselekményeket hajtott végre a harci övezetben. Zaharcsenko azt hangsúlyozta, hogy adataik szerint az ukrán kormányerők "agressziója" következtében több mint 1200 polgár vesztette életét az általa irányított "népköztársaságban", miközben Kijev állítja, hogy civil célpontokat nem támadnak.

Arról nem ejtettek szót, hogy a nemzetközi jogvédő szervezetek, főképp az Amnesty International már többször figyelmeztetett arra, hogy „mindkét fél”, vagyis a felkelők is követtek el háborús bűncselekményt.

Oroszország ugyanakkor az ellen tiltakozik, hogy az MH117-es utasszállító repülőgép tragédiáját nemzetközi bíróság elé vigyék. Hollandia, Malajzia, Ausztrália, Belgium és Ukrajna ugyanis azt kezdeményezte, hogy a gép lelövését is kezeljék háborús bűnként, az ENSZ BT erre vonatkozóan is hozzon létre egy nemzetközi törvényszéket a délszláv háborús bűncselekményeket kivizsgáló instancia mintájára.

Genadij Gatilov orosz külügyminiszter-helyettes tegnap a Taszsz orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az ötlet elfogadhatatlan Moszkva számára több szempontból is. Mindenekelőtt azért, mert a kivizsgálás még nem zárult le, az azt végző nemzetközi szakembercsoport az év végén mutatja be jelentését.

Azt is kifogásolta, hogy a nemzetközi törvényszéki eljárás, amint azt a balkán-háborús tapasztalat is igazolja, túlságosan lassú és hosszadalmas, ezért a törvényszék felállítása politikai szempontból teljesen „haszontalan”.

Bő egy év múlva tartják elnökjelölő konvenciójukat az amerikai demokraták és republikánusok. Addigra tehát várhatóan eldől, melyik két politikus mérkőzik meg 2016 novemberében a Fehér Házért –persze ha nem jelentkezik be komoly független vagy harmadik párti jelölt. Lassan kialakul, de még mindig nem végleges a 2016-os mezőny: a demokratáknál eddig öt, a republikánusoknál viszont már 14 politikus pályázik az elnökjelöltségre, de még lehetnek további indulók. Ha bejön a papírforma, ismét Clinton-Bush párharcra van kilátás, de sokan inkább új arcokat látnának szívesen a finisben.