A kormányoldal azonban nem fogadta meg intelmét, a parlament tegnap 123 Fidesz-KDNP-s igennel elfogadta az információszabadság-törvény módosítását, amely ezentúl nehezebbé és díjkötelessé teszi a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.
A korrupcióellenes civil szervezetek Áder Jánost kérik, hogy az államfő ne írja alá a jogszabály-módosítást, az ellenzéki pártok pedig némi vitát követően az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulnak az ügyben, ha a köztársasági elnök mégis kihirdeti az alkotmányosan aggályos passzusokat. A változtatások értelmében ugyanis ezentúl előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adatigénylés teljesítéséért, ráadásul az adatkezelőknek számos kiskaput teremtettek arra is, miként mazsolázzanak az adatkérők között, s titkoljanak el lényeges információkat. Nem lehet majd például anonim módon közérdekű adatot kikérni, sőt ha ugyanaz a személy kétszer nyújt be igényt, azt ismétlés miatt elutasíthatják - akkor is, ha elsőre nem kapott választ.
Ennél azonban Trócsányi László igazságügyi miniszter által kezdeményezett módosítás tovább is megy, hiszen a jövőben közfeladatot ellátó szerv "döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített", illetve a "döntés megalapozását szolgáló" adata a keletkezésétől számított tíz évig nem lesz nyilvános. Márpedig, elvileg bármilyen közérdekű adat valamiféle államigazgatási döntés megalapozását szolgálja, így az adatkezelők könnyedén "ráhúzhatják" majd lényeges adatokra, hogy azok érintettek a döntés-előkészítésben. Nem lehet a jövőben kiadni, csak megnézni és kijegyzetelni azokat a közérdekű adatokat sem, amelyek szerzői jogi védelem alá esnek, így a közpénzből fizetett tanulmányok szerzői is a "háttérben" maradhatnának.
Az indoklás szerint a módosításra azért van szükség, mert a közérdekű adatigénylések teljesítése olykor meghaladja az adatgazdák kapacitásait. A kormánypárt frakcióvezető-helyettese, Gulyás Gergely a szavazás után már arról beszélt, az elfogadott jogszabály-módosítás "elegendő lehet a visszaélésszerű adatigénylés visszaszorítására". Ennek ellenére az Országgyűlés 123 igen szavazattal, 66 nem ellenében fogadta el az előterjesztést, s a Fidesz részéről jelen volt, de nem szavazott igennel Bencsik János, Csizi Péter és Szatmáry Kristóf sem. Az ellenzéki képviselők valamennyien nemmel szavaztak, s noha tegnap ismét összevitatkoztak a módosítás elutasításának módján, végül együtt fordulnak az Alkotmánybírósághoz (Ab). A törvény szigorítása ugyanis az Együtt szerint kizárólag azt a célt szolgálja, hogy nehezebben derüljön fény a korrupt fideszesek lopásaira. Ezzel ért egyet az MSZP is, az LMP pedig azt közölte: a változtatások indokolatlan mértékben korlátozzák a közérdekű adatok nyilvánosságát és éppen ezért alaptörvény-ellenesek. A pártok is fölszólították Áder Jánost, ne írja alá az alkotmányellenes törvényt, ha viszont az államfő ezt mégis megtenné, az Együtt vagy az LMP beadványa nyomán az Ab elé kerülhet az ügy.
A civilek is úgy látják: az állam vagyona közös vagyon, az állam a működését az állampolgárok adóforintjaiból fedezi, ezért alapvető kötelessége, hogy elszámoljon a közpénzek felhasználásával és elköltésével. Az igazságügyi miniszter mindenféle társadalmi egyeztetés nélküli javaslata azonban tovább szűkíti a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami Anne Koch, a Transparency International európai regionális igazgatója szerint nem más, mint az átláthatóság tisztességtelen megadóztatása.
