Görögország;IMF;

Görögország,  Athén, 2015 július 6 Egy asszony  olvassa a népszavazás másnapján megjelent újságok címoldalát  Fotó: Milos Bicans

- Az IMF kész segíteni Görögországot

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelemmel kíséri a görögországi helyzetet, és kész segíteni Athénnak, ha erre kérik - közölte Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója hétfőn.

"Az IMF tisztában van a vasárnap Görögországban tartott népszavazás eredményével. Szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak, ha erre kérnek bennünket " - írta közleményében Lagarde. 

Ez volt a szervezet első reakciója a hitelezők által megkövetelt reformokat elutasító referendumra. A közlemény hatására valamelyest mérséklődtek az amerikai részvényindexek hétfő reggeli veszteségei. Az azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy az IMF milyen jellegű segítséget nyújtana Athénnak. A görög kormány a múlt héten nem fizette vissza esedékes tartozását a szervezetnek, ezért addig nem kaphat újabb pénzügyi segítséget az IMF-től, amíg nem rendezi az elmaradt törlesztőrészletet.

A virtuális drachma azonnali bevezetését javasolja a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének elnöke

"A drachmát azonnal be kell vezetni, mint virtuális devizát" - fogalmaz az ifo intézet  közleményében a neves közgazdász professzor. "Az országban minden üzleti szerződését, beleértve a külföldiekkel szemben fennálló adósságot is át kell konvertálni drachmára. Ezzel a kormány és a bankok azonnal fizetőképessé válnának" - javasolja Hans-Werner Sinn. Az euróvezeti országoknak ezzel párhuzamosan egyáltalán nem kell arra törekedniük, hogy begyűjtsék a görögök kezében forgó euró készpénzt, a görögök azt továbbra is használhatnák készpénzes fizetésekre, bár az árakat már drachmában kellene feltüntetni.

"Miután az EFSF-mentőalap fizetésképtelennek nyilvánította a görög kormányt, a bankokat is fizetésképtelennek kell tekinteni" - fejti ki az ifo elnöke közleményében. A jelenlegi helyzetben az Európai Központi Bank (EKB) már nem engedheti meg, hogy a görög jegybank tovább finanszírozza a kereskedelmi bankokat. Ami természetesen a gazdaság leállásával jár együtt, hacsak nem születik megállapodás egy új pénzügyi mentőcsomagról, vagy Görögország vissza nem tér a drachma használatára. Mivel azonban joggal feltételezhetjük, hogy egy mentőcsomagról minden további tárgyalás csak időpocsékolás lenne, Görögországnak nincs más választása, be kell vezetnie a saját devizát - mondta Hans-Werner Sinn.

Miután bevezetését követően a drachma rohamos leértékelődésen esne át, akár már egy vagy két éven belül is lendületes gazdasági növekedés köszönthetne be Görögországban, mivel a lakosság kevesebb importcikket vásárolna és fellendülne a turizmus is. Ilyen feltételek mellett az országból elmenekült tőke is szívesebben térne vissza.

"Az euróövezeti országoknak mindemellett bőkezű pénzügyi támogatással, elsősorban a legszegényebb rétegeknek nyújtott humanitárius segélyekkel kellene megkönnyíteni az átmenetet. Görögországnak fel kellene kínálni az euróövezetbe való visszatérés lehetőségét is egy későbbi időpontban, egy adott árfolyamon" - javasolja Hans-Werner Sinn.

Az ifo elnöke szerint "a görögöknek maguknak is bőven van pénzük, egy ekkora ország esetében mintegy 120 milliárd euróval bátran lehet számolni. Ez a pénz azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik meg és egyébként is kimentették már az országból. Egy szocialista kormánytól pedig igazán elvárható lenne, hogy maga teremtse elő a humanitárius katasztrófa elkerüléséhez szükséges pénz egy részét" - fogalmazott a müncheni ifo gazdaságkutató intézet hétfőn publikált közleményében Hans-Werner Sinn, az intézet elnöke.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a Fidesz az utóbbi időben "csúcsra járatta" az elmúlt hónapok "menekültügyi ámokfutását", a határra tervezet kerítés pedig embertelen - erről Szelényi Zsuzsanna beszélt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.