A módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek új intézményi formával egészülnek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével. Ez nemzetközi összehasonlításban erősítheti a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit - mutatott rá korábban Palkovics László felsőoktatási államtitkár. A törvény rendelkezik a közösségi képzőközpontokról, amelyek - mint arról szintén beszélt a felsőoktatási államtitkár - várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre. Palkovics László példaként említette Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, s lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli.
Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testület, a konzisztórium jön létre. A módosítás rögzíti, hogy a konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint annak hallgatói önkormányzata. Rögzíti a változtatás a mesteroktató alkalmazásának feltételeit, s azt, hogy elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése lehet, ezzel is erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének lehetőségét.
A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnak.
Egyszerűsödik az intézmények közötti együttműködés, az adott fenntartóhoz tartozó intézmények más telephelyen, más infrastruktúrával indíthatnak képzéseket megállapodás alapján, és nem szükséges újabb akkreditáció. A változtatások alapján a felsőoktatási intézmények tanévenként kötelesek önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót, aki az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, vagy nem meghatározott külföldi képzésben vett részt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet.
Beépül a felsőoktatási képzésbe az idegen nyelvi tanulmány követelményének elvárása. Ennek alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehetnek fel. A hallgatók az egyetemre bekerülés idején és a kikerüléskor kompetenciamérésen vesznek majd részt, hogy lássák, milyen képességekkel rendelkeznek, illetve az adott intézmény mit tett hozzá a diák tudásához.
A módosítás melléklete szerint fenntartói kezdeményezésre a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a Budapesti Metropolitan Főiskola nevet viseli a jövőben, s pontosították az Edutus Főiskola székhelyét, valamint a magán felsőoktatási intézmények egyedi működését biztosító rendelkezéseket. A törvénymódosítással az Oktatási Hivatal feladataként határozzák meg a nyelvvizsgák nyilvántartásának vezetését.
A módosítás kiegészíti a hallgató jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezéseket, így a hallgató köteles a hallgatói jogviszony létesítését követően a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat megtartani, illetve köteles tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény hagyományait, továbbá az intézmény alkalmazottai, valamint hallgatótársai emberi méltóságát.
Rögzítették továbbá azt is, hogy felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet is alapíthat.