Fotó: Christopher Furlong/Getty Images Hírek
A mostani referendum megszervezésére nyolc nap állt rendelkezésre, miután a görög kormány megszakította a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel és bejelentette, hogy nem törleszti esedékes hitelrészletét a Nemzetközi Valutaalap felé. Az érvényességhez 40 százalékos részvétel szükséges. Közel 10 millió, pontosan 9985029 görög választópolgár mondhat véleményt, 19159 szavazókörzetben. A görög belügyminisztérium közlése szerint a voksolás 22 millió euróba kerül, a parlamenti választások költsége 45 millió volt.
Leadta szavazatát Athénban a görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz végig a nemmel szavazásra buzdított a kampány során. A volt kormányfő, az ellenzéki Új Demokrácia párt vezetője, Antonisz Szamarasz, aki az igenekért kampányolt, szintén leadta voksát.
Az Európa Tanács bírálta a népszavazást, kifogásolta, hogy túl rövid idő állt a választók rendelkezésére. Thorbjorn Jagland főtitkár szerint az is probléma, hogy nem egyértelmű a feltett kérdés, amelyről a választóknak dönteniük kell.
A görög kormány szerint ez nem probléma, hiszen csupán két lehetőség, az igen és a nem között kell választani. A kabinet létrehozott egy weboldalt, amely a választók tájékozódását segíti görög és angol nyelven, ott a hitelezők javaslata is elérhető.
Hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, ami különösen akkor válik érdekessé, ha többségbe kerülnek a nem szavazatok. Előzetes közvélemény-kutatások szerint az igenek és nemek fej-fej mellett vannak, így, amennyiben igaznak bizonyulnak a kutatások, nagyon szoros eredmény várható, a bizonytalanság a voksok feldolgozásáig fennmarad. A népszavazás bizonyos szempontból a generációk harcának is nevezhető. A felmérések szerint a fiatalabbak mintegy 60 százaléka kíván nemmel szavazni, az idősebbek ugyanilyen arányban az igenre. A nyugdíjasok 55 százaléka elfogadná a hitelprogramot, csak 31 százalékuk utasítja el.
A napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter kilátásba helyezte: lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.
Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen azt mondta, a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat. Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe - szögezte le a kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék a méltóság és a demokrácia üzenetét Európának nem szavazatukkal.
Az Euronews tudósítása szerint is szoros eredményre lehet számítani a vasárnapi görögországi népszavazáson. Nemet kell mondani a megszorításokra. Sok közgazdász azt mondja, hogy Görögország soha nem tudna fizetni – mondta egy görög férfi.
Egy kávé mellett megtárgyalják a népszavazás kimenetelét Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)
Azok, akik értenek hozzá, azt mondják, hogy a vezetőink a drachmát szeretnék visszahozni. Azt mondják, ez a drachmalobbi. Mondjuk én Európa-párti vagyok, de mire megyünk ezzel? Előállítunk valamit? Segítenek egyáltalán nekünk? Ezek a kérdéseink – nyilatkozta egy nyugdíjas görög.
Görögország, Athén - 2015 július 4: a görög polgárok az athéni piacon vásárolnak egy nappal a népszavazás előtt Fotó: Christopher Furlong / Getty Images
A bankok után az üzletek is bezártak az országban. Az automatákból felvehető napi 60 eurós limit arra elég, hogy az alapvető élelmiszereket megvásárolhassák az emberek. A bazárok és a piacok üresek, a boltok dolgozóinak nagy része kényszerszabadságon van. A pénzhiány nem tartható fenn sokáig. Pénteken anarchisták támadtak egy szupermarketre, kifosztották azt, majd a zsákmányt szétosztották az emberek között.
Fotó: Christopher Furlong / Getty Images
Pierre Moscovici, euróért felelős uniós biztos azt közölte, abban az esetben is tárgyalniuk kell Görögországgal, ha a nemek győznek. Elismerte ugyanakkor, hogy ebben az esetben bonyolult helyzet állna elő. Valdis Dombrovskis gazdasági és pénzügyi bizottsági alelnök a német Die Weltnek elmondta, nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a hitelmegállapodás elutasítása erősítené a görögök tárgyalási pozícióját.
„Ennek éppen az ellenkezője igaz” – emelte ki. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Handelslbattnak elmondta, új választást kellene kiírni, ha az igenek kerülnek többségbe, s szakértői kormánynak kellene folytatnia a tárgyalásokat a hitelezőkkel. Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője azzal fenyegette meg Athént, kizárják az euróövezetből, ha a nemek győznek. Előzőleg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter úgy foglalt állást, akkor is az euróövezetben kell tartani az államot, ha elutasítják a hitelmegállapodást.
Közben kiderült a valódi oka annak, miért írt ki népszavazást a hitelezők által javasolt reformprogramról Alekszisz Ciprasz akkor, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint már mindössze 60 millió euró volt az álláspontok között. Euklid Cakalatosz, aki a görög tárgyalóküldöttséget vezette Brüsszelben, a SKAI tv-ben azt közölte, a görög miniszterelnök azt követően döntött a referendum kiírása mellett, hogy felmérte: a parlamentben nem menne át a hitelmegállapodásra vonatkozó előterjesztés. Cakalatosz később alapos fejmosást kaphatott, mert visszavonta kijelentését.
A német pénzügyminiszter nem zárja ki, hogy Görögország kiválhat az euróövezetből. Wolfgang Schäuble erről abban az interjúban beszél, amelyet - a hir24.hu összeállítása szerint - a német Bild magazin közölt szombaton, egy nappal a nemzetközi hitelezők által elvárt reformokról tartandó görög népszavazás előtt. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter viszont "terrorizmussal" vádolta Görögország hitelezőit az El Mundo spanyol napilapnak adott nyilatkozatában. Mindkét politikus interjúja a görög kampánycsend idején jelent meg. A kiválás lehetőségéről szólva Wolfgang Schäuble megjegyezte: hogy az euróval vagy átmenetileg anélkül vészelik át ezt a helyzetet, "rre a kérdésre csak maguk a görögök tudnak válaszolni". Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Görögország népét nem fogjuk cserbenhagyni - tette hozzá a német pénzügyminiszter, nyilvánvalóan Görögország továbbra is fennmaradó EU-tagságára utalva.
Van, aki már most is nagyon nagy bajban van Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)