Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke beszél Kádár János sírjánál a Fiumei úti temetőben, a politikus halálának 26. évfordulóján, 2015. július 4-én. MTI Fotó: Illyés Tibor
Az MTI fotóinak tanúsága szerint tömegek ugyan nem gyűltek össze a sírnál, a meghívó alatt megjelenő hozzászólások szerint azonban él a Kádár nevével fémjelzett korszak iránti nosztalgia.
Minden tiszteletem neki, és örülök hogy abban a rendszerben nőhettem fel, mehettem táborokba, igaz hosszas sorban állásokkal de kaphattam az első banánból és az első paradicsomból is, hogy járhattam iskolai versenyekre és szüleimmel hátizsákkal, sátorral végigjárhattam az országot minden évben Hol vártúrán hol strandtúrán de arra megtanítottak, hogy amíg saját országodat nem ismerted meg addig ne menj külföldre...pedig előttük nyitva állt minden rokonok tömkelege és mérnöki állás várta volna őket a Jueszéjben. Maradtak, mert akkor még ki lehetett mondani ez a hazájuk...Boldog gyerekkorom volt!
egy másik komment:
Köszönöm a meghívást, de szülinapom van, így családi program az első. De már másnap ráérek új kormányt alapítani, és átvenni az ország vezetését a viktátortól, szóval ha kell egy új vezető szóljatok
van, aki Moldovát idézi:
Álljon itt egy idézet Moldova György könyvéből: "Minden kofa okos a piac után - mondja Márta professzor -, így kellett volna, úgy kellett volna, de az az igazság, hogy Kádárnál többet senki nem tett akkoriban. Márpedig, ha valaki egy adott történelmi korban adott feltételek között valamit a legjobban végzett el, azt illik utólag is bajnoknak elismerni. "
És végül, a talán legáltalánosabb nosztalgikus vélemény:
Mindenkinek volt biztos háttere,dolgoztunk de becsülettel,nyugalomban éltünk!
Fotó: Fortepan/ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY/MAGYARORSZÁG BUDAPEST XIII. Csavaripari Vállalat, Kádár János látogatása, mögötte balra Óvári Miklós.
