Az egyeztetési folyamat akár négy évig is eltarthat - vélik szakértők. A helyzeten javítana, ha nemcsak az ügyfélszolgálatokon hanem a kormányablakokban is lehetne ügyeket intézni, miként a Quaestor esetében, ahol gördülékenyebben zajlik a 32 ezer érintettet felölelő munka. Nehezíti a Buda-Cash ügyfeleinek dolgát az is, hogy míg a Quaestor-ügy kiemelt jelentőségű lett, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír károsultjai nem kaptak kedvező elbírálást. „A különbségtételt semmiféle szakmai érv nem támasztotta alá, hiszen mindhárom esetben szimpla átverésről volt szó” – írta a Népszabadság.
A brókercsődök körüli homály más tekintetben sem oszlik. Az ügyészség elutasította az Együtt által a magyar kereskedőház Quaestorból való pénzkivonása miatt bennfentes információval való kereskedés ügyében tett feljelentését – mondta tegnapi tájékoztatóján Pápa Levente. Az Együtt alelnöke szerint ezzel az ügyészség azt mondta ki, hogy “ma Magyarországon legális az, ha valaki tudja, hogy egy pénzintézet csődbe fog menni, nem szól senkinek és kiveszi onnan a pénzét”. A politikus megjegyezte, hogy ha ez valóban szabályos, akkor a jogszabályokat meg kell változtatni.
A párt alelnöke felidézte: március 25-én ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, miután a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) aznap vonta ki a Quaestorból a pénzét, amikor a pénzintézet csődbe ment. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök elismerte, hogy ő személyesen adott utasítást ezen pénzek kivételére. Kifejtette: a Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentés elutasításában azzal érvel, hogy ezen pénzügyi művelettel állampapírokat adtak el, amelyek árfolyamára nem lehetett hatással az, hogy a Quaestor csődbe megy vagy sem. Ezért nem valósult meg a bennfentes információval való kereskedés.