Megemlíti a rendbontást a debreceni menekülttáborban, ahol kétszer annyi ember zsúfolódott össze, mint amennyi férőhely van, s rámutat, hogy a kormánynak példátlan migrációs válsággal kell szembenéznie, mivel az év eleje óta 60 ezren lépték át illegálisan a határt. A tudósító arra is kitért, hogy jóllehet Röszke és Magyarkanizsa a trianoni szerződés óta nem egy országhoz tartozik, a határ mindkét oldalán magyarok élnek, akiknek ezeréves identitását a kommunizmus sem tudta lerombolni. A menekültáradat leginkább Röszkét, Mórahalmot és Ásotthalmot érinti, ahol tehetetlenek a rendkívüli központi segítség ellenére. Borbásné Márki Márta röszkei polgármester elmondta a lapnak, hogy néhány kerékpárlopáson kívül, amelyeket a migránsok azért tulajdonítottak el, hogy egy ideig gyorsabban haladjanak, de aztán útközben eldobják a bicikliket, semmilyen erőszak nem történik. Az itt élő egyszerű emberek számára komoly gond, hogy letapossák a terményeiket és óriási mennyiségű szemét van mindenhol, ruhák, műanyagflakonok, rengeteg eldobott pelenka.
A Le Monde úgy vélte, hogy Orbán Viktor a januári párizsi merényleteket arra használta ki, hogy elítélje a bevándorlók egy részét, azt hangoztatja, hogy Európa elveszett, ha nem zárja be a határait. A tudósító azt is megemlítette, hogy Röszke határában is van egy azokból az óriásplakátokból, amelyeket a kormány helyezett ki országszerte, s amelyekről Orbán egy újságíró kérdésére tagadta, hogy azok a szélsőjobboldal felé kacsingató szavazókhoz szólnak. A falépítés ötlete sok magyart ledöbbentett a lap szerint, a bevándorlásról szóló "tendenciózus" kérdőíveket, amelyek felháborodást váltottak ki Európában, a címzetteknek csak tíz százaléka küldte vissza, ami nem tekinthető átütő sikernek.