Luis Bárcenas állítja: 1982-ben, amikor még Népszövetség néven működött a párt, több fedőcéget is létrehoztak, amelyek számlával igazolták azokat az összegeket, amelyeket valójában a párt kapott meg. A pártvezetők tisztában voltak a pénz eredetével és rendeltetésével, az illegális finanszírozás intézményesült - fogalmazott. A volt pénztárnok a bíróságnak eljuttatott iratban részletezte, hogy mely időszakban, miként zajlott mindez, név szerint említette José María Aznar egykori és Mariano Rajoy jelenlegi miniszterelnököt, akik pártelnökként, szerinte tudtak a különböző törvénytelen ügyletekről.
Bárcenas ugyanakkor úgy véli: ő maga közvetlenül nem felelős, mivel az utasításokat nem ő adta, csupán végrehajtotta azokat. Rafael Hernando, a PP parlamenti frakciójának szóvivője úgy reagált: a volt pénztárnok állítása hiteltelen, saját magát próbálja mentegetni és igyekszik elhárítani a felelősséget. Inkább arról kellene nyilatkoznia, hogy mikor hozza vissza Spanyolországba a svájci bankszámlákon lévő pénzét - mondta.
Az ügyészség épp hétfőn jelentette be, hogy nem gyanúsítja az ügyben a PP vezetését. Ez az egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botrány Spanyolországban. Az úgynevezett Gürtel-ügy úgy kezdődött, hogy egy vállalkozó ellen nyomozás indult azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfunkcionáriusokat. Így jutottak el a hatóságok a PP volt pénztárnokához Luis Bárcenashoz, akiről kiderült, hogy 48 millió eurós svájci bankszámlája van.
Őt azzal gyanúsították, hogy évtizedeken át 5-15 ezer euróval (1 millió 500 ezer - 4 millió 500 ezer forint) egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből. Luis Bárcenas és a párt egy másik, korábbi pénztárnoka, Álvaro Lapuerta ellen májusban emelt vádat az ügyészség, két év nyomozás után. A vizsgálóbíró 190 oldalas jelentése szerint a Néppártnak volt titkos kasszája, amelyet a pénztárnokok felügyeltek, a pénz pedig különböző cégektől származott.
A "B" kasszából fizették például a párt madridi székházának 1,55 millió eurós (454,5 millió forint) felújítását 2005 és 2010 között. Az ügy egyik fő kérdése az lett, hogy finanszírozták-e ebből a kormánypárt működését. A Néppárt azt állította, hogy a pénztárnok a saját szakállára tevékenykedett, és erről a párt vezetésének nem volt tudomása.
