A Kúria azt tette, amit kellett, határozata mindenben megfelel a hatályos magyar törvényeknek, hiszen azt állapította meg, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglani szabadságvesztés Magyarországon - fogalmazott lapunknak Bárándy Péter. A volt igazságügyi miniszter szerint a magyar legfelsőbb bírói fórum jogegységi határozata nem kifogásolható, s nem is megy szembe a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának idevágó ítéletével, hiszen hiába örvendezik a kormányoldal, ebből a határozatból sem lehet azt a következtetést levonni, hogy minden rendben van a magyar jogszabályokkal. A Kúria kedden közölte: jogegységi határozatot hozott, amiben kimondja, hogy a “tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része.”
"A Kúria nem tett mást, mint szigorúan betartotta a hatalommegosztás szabályait, hiszen a legfelsőbb bírói fórum nincs abban a helyzetben, hogy jogalkotói tevékenységet végezzen" - emelte ki Bárándy, aki szerint a jogegységi határozatból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kormánynak ne kellene változtatni a Büntető Törvénykönyvön (Btk.). Utóbbi ugyanis egy másik kérdés, amelyet a Kúria nem vizsgált és nem is vizsgálhatott.
Tavaly a strasbourgi bíróság egy konkrét magyar ügyben kimondta, hogy az emberi jogok európai egyezményébe, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, ha az életfogytiglanra ítélt nem tudhatja, mikor és milyen feltételek alapján vizsgálják felül büntetését, s hogy a feltételes szabadlábra helyezéshez milyen feltételeknek kell megfelelnie. Az ítélet Bárándy szerint nemcsak a magyar államra, hanem az Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozik, amelyek aláírták az iránymutató római egyezményt, minden tagállamnak aszerint kell módosítania a jogrendszerét. A Kúria jogegységi határozatából tehát nem következik, hogy a magyar jogszabályokkal minden rendben lenne, a strasbourgi ítéletben kifogásoltak ugyanis ma is megállnak. A Kúriának azonban csak akkor lenne szerepe, ha a kormány - eleget téve nemzetközi kötelezettségeinek - módosítaná a Btk.-t, s vagy rendes bírói felülvizsgálati utat vezetne be a tész-ítéletek esetében is, vagy törölné a jogintézményt. "Utóbbi esetben a legfelsőbb bírói fórum valamennyi, jogerőre emelkedett tész-es ítéletet felül kellene vizsgáljon, a jogalkotói munka hiányában azonban, a hatalommegosztás szabályait betartva pusztán annyit tehetett, amennyit meg is tett" - fogalmazott Bárándy.
Megírtuk: a strasbourgi bírósághoz Magyar László fordult, akit itthon azért ítéltek feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli élethosszig tartó börtönbüntetésre, mert idős embereket kínzott meg és rabolt ki. A testület ezt a magyar ítéletet az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétesnek mondta ki és azt is előírta, legalább 25 évenként felül kell vizsgálni a férfi büntetését. Bár a döntés ellen a miniszterelnök tiltakozott, és a kormány több tagja is azt mondta, „megvédik a tényleges életfogytiglant”, mégis módosítottak a szabályozáson - trükkösen. Az új törvények alapján a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében 40 év elteltével, majd pedig kétévente rendszeresen van lehetőség egy új típusú, afféle kegyelmi eljárásra, s azzal akár feltételes szabadságra bocsátásra is. Csakhogy az utóbbi nem bírói felülvizsgálati eljárás, hanem egy büntetőbírákból álló öttagú bizottság mérlegelése nyomán a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében a végső szó ismét az államfőé, akit a bizottság véleménye nem kötelez semmire, s indoklási kötelezettsége sincs. A kormány látszólag próbált tehát megfelelni a strasbourgi bíróság döntésének, de csak látszólag. Erre mondta már e módosítások megismerése után lapunknak Bárándy, hogy ez nem lesz elég, a bírósági felülvizsgálat garanciáit ugyanis nem biztosítják.
Ezt követően döntött a Kúria öttagú tanácsa az idén júniusban a Magyar-ügy felülvizsgálatáról, s mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést a strasbourgi ítéletre hivatkozva. Elrendelte ugyanakkor, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva legyen felülvizsgálható. Június 18-án a Kúria döntését "vállalhatatlannak, elfogadhatatlannak" minősítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, szerinte ugyanis az lehetővé teszi egy, "a társadalomra veszélyes bűnöző szabadulását" (ezzel lényegében beismerte azt is, hogy a tész-ítéletek esetében létrehozott, új rendszer ezt a lehetőséget nem biztosítja, magyarán továbbra is ellentmond a strasbourgi állásfoglalásnak - a szerk).
Lázár jelezte azt is: Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje, hogy a kormány miként tud az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ezután Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - is azt kérte a Kúria elnökétől, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogegység biztosításáért. Darák Péter pedig ismét engedhetett a nyomásnak, hiszen június közepén a Kúria büntető kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kért, melynek eredményeként megszületett az ominózus határozat, melyet a szakmai körökben fölháborodás fogadott, hiszen a Magyar-ügy felülvizsgálati eljárásában született kúriai döntés még írásba sincs foglalva. Ellenben a Fidesz azonnal közleményben helyeselte a jogegységi határozatot, szerintük ugyanis az biztosít arról, hogy a magyar jogszabályok megfelelnek a nemzetközi jognak. Mint írták: "azt, hogy továbbra is kiszabható legyen a tényleges életfogytiglan, a Fidesz és a polgári kormány érte el. A Fidesz szerint a legsúlyosabb életellenes cselekményeket, gyilkosságokat elkövetőknek élethosszig börtönben van a helyük".
