A dokumentumok szerint az NSA-t nemcsak a berlini gazdasági minisztériumban zajló történések foglalkoztatták, hanem a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca ügyei is. Az NSA elsősorban a német pénzügyi és kereskedelmi politika iránt mutatott kivételes érdeklődést. Az NSA legalább 69 telefonkapcsolatot figyelt meg. Információkat gyűjtött az Európai Központi Bankról (EKB) is. Nem világos, hogy a felsorolt számok közül melyek azok, amelyeket még ma is megfigyel az NSA.
A WikiLeaks közöl egy telefonbeszélgetést is, amely 2011. október 11-én készült, s Angela Merkel a görög helyzetről beszélt. Ebben a német kancellár tanácstalannak mondta magát a görögországi történésekkel kapcsolatban. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy esetleges adósságleírás sem oldaná meg az ország gondjait, mert így sem lenne képes kiegyenlíteni tartozását.
Leiratok születtek Nikolaus Meyer-Landrut telefonbeszélgetéseiről is, aki akkoriban a kancellár legfontosabb tanácsadója volt. Ami új elem: fény derült arra, hogy a német minisztériumok már 2002-ben az amerikai titkosszolgálat célkeresztjébe kerültek.
Tegnap a kancelláriába hívták (direkt nem a bekéretés szót használták) John B. Emersont, az Egyesült Államok Németországba akkreditált nagykövetét. Múlt héten a Wikileaks által közölt szövegekből kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség három francia elnököt is megfigyelt. Korábban feszültségekhez vezetett a német-amerikai viszonyban, hogy az amerikai titkosszolgálat Angela Merkel egyik telefonjáról is adatokat gyűjtött.
A legfrissebben napvilágra került dokumentumok legnagyobb kérdése: honnan származhatnak? Az Electrospaces blog értékelése szerint jóval magasabb szintű, titkosabb szövegről van szó, mint amiket a Wikileaks eddig közölt. A blog ezért azt valószínűsíti, hogy ez esetben nem Edward Snowden volt a kiszivárogtató.