Az al-Dzsazira hírtévé jelentése szerint legalább hetven terrorista vett részt a merényletekben. Több egyiptomi katonát foglyul ejtettek és páncélozott harci járműveket is zsákmányoltak. Huszonhárom támadó is életét veszítette, több gránátvetővel felszerelt autójukat megsemmisítették. Alig két nappal korábban pokolgépes merényletben megölték az egyiptomi főügyészt, a konvoját vették célba, amikor elindult kairói otthonából. Hisam Barakat temetés Abdul Fattah el-Szíszi tábornok azt mondta, a terrorcselekmények elkövetői ellen gyorsított eljárásban ítélkeznek majd.
Egyiptomban felerősödtek a szélsőséges támadások azóta, hogy a hadsereg megdöntötte az iszlamista államfő, az időközben ismét betiltott Muzulmán Testvériség képviseletében elnökké választott Mohammed Morszi hatalmát. Morszi ellen több per is indult, június közepén erősítették meg halálos ítéletét, de a jogi eljárások még sokáig elhúzódhatnak.
El-Szíszi tábornokot, aki tavaly márciusban visszavonult a hadseregből, majd indult az elnökválasztáson, s nagy többséggel győzött, tavaly júniusban iktatták be hivatalába. A fegyveres erők támogatását élvező államfő kemény kézzel látott hozzá a rendteremtéshez, ezreket vetett börtönbe, a Muzulmán Testvériség számos vezető személyiségét ítélték halálra. Az elmúlt két évben legalább hatszáz rendőrt és katonát öltek meg a dzsihadisták, amelyek közül az IS-hez közelálló Sinai Province a legaktívabb. Sziszi utalást tett arra, hogy a szélsőségeseket a rács mögül utasítják.
Bár az egyiptomi elnök hatalma szilárd, a Nyugat és az öbölállamok jelentős támogatást nyújtanak az egyiptomi gazdaság megszilárdítására, az egyiptomiak körében továbbra is jelentős az elégedetlenség, írta Kairóból a Reuters. Szíszitől a stabilitás visszatértét várták, az új elnök ígéretei az állásteremtésre, az életszínvonal javítására egyelőre nem teljesültek, bár a hitelezőket sikerült megnyugtatni, a 90 milliós egyiptomi lakosság jelentős részének helyzete mit sem változott. Az idei évre 5 százalékos növekedést jósolnak, a munkanélküliség még mindig 12,5 százalékon áll, 8,2-ről 13 százalékra emelkedett az infláció. A turizmus bevételei azonban továbbra sem érték el a válság előtti, 2010-es, 12,5 milliárd dolláros bevételt. A kormány 12,5 százalékkal többet szán szociális programokra, ezzel reméli lecsillapítani a feszültséget.
