Az osztrák fővárosban zajló keddi orosz-ukrán tárgyalások megszakadtak, mert nem sikerült megállapodni az árról. Ukrajna bejelentette, hogy július 1-jétől nem vásárol földgázt Oroszországtól. Hogy pontosan mi okozta a nézeteltérést, arról nem szólt a közlemény. A bécsi tárgyalást megelőzően ugyanis úgy tűnt, nincs akadálya az újabb gázsszerződés aláírásának.
Vlagyimir Demcsisin, Ukrajna energiaügyi minisztere hétfőn jelezte, hogy Kijev számít a tavalyi orosz gázkedvezmények meghosszabbítására, ugyanazokkal a feltételekkel. Moszkva is kedvező választ adott. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ezt követően bejelentette, hogy az orosz fél 40 dolláros kedvezményt ad az Ukrajnának értékesített gáz 247,18 dollár lesz ezer köbméterenként. Az orosz kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának felajánlott ár nagyjából annyi, mint amennyiért több szomszédos ország, köztük Lengyelország is vásárolja az orosz földgázt. Vagyis Oroszország javaslata szerint Ukrajna a júliussal kezdődő negyedévben az előző három hónaphoz hasonló árért vásárolhatott volna földgázt.
A június 30-i, keddi bécsi tárgyalás azért sem tűnt nehéznek, mert, legalábbis az előzetes híradások szerint, csak az árról kell volna megállapodni, hiszen az orosz gázóriás, a Gazprom és a Naftohaz ukrán energetikai vállalat április 1-jén már aláírta a téli időszakra vonatkozó orosz-ukrán gázmegállapodást kiegészítő egyezményt, amely rögzítette, hogy az ár kivételével a télivel azonos feltételek mellett importálhatott orosz földgázt az ukrán fél az idei második negyedévben. Addig, az első negyedévben még jóval többet, 329 dollárt kellett fizetnie Ukrajnának.
Az osztrák fővárosban zajló tárgyalásokon Ukrajnát Vlagyimir Demcsisin, Oroszországot Alekszander Novák energiaügyi miniszterek, az Európai Bizottságot, amely közvetít a felek között, Maros Sefkovics energiaügyi biztos képviselte. A megállapodás azonban elmaradt. Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint a háromoldalú találkozó újfent bebizonyította, hogy bár minden fél egyetért az Ukrajnának szállítandó, illetve az Ukrajnán átmenő uniós gázszállítások stabilitását és folyamatosságát biztosítandó elvekben, ezek gyakorlatba ültetése, egy végleges keretszerződés tető alá hozása még sok és komoly erőfeszítést igényel. „Ettől pedig még messze állnak a felek”, fogalmaz a hírügynökségi jelentés.
A hírügynökség beszámolt arról, hogy a tárgyalások megkezdése előtt Novák leszögezte, Oroszország nem fog az árengedményről egyeztetni. Erről a döntést az orosz kormány hozza meg, és nincs szüksége semmiféle jóváhagyásra, szögezte le az orosz miniszter.
Sefkovics, aki egyben az Európai Bizottság (EB) egyik alelnöke is, a tárgyalások megszakadása után bejelentette, hogy abban viszont egyetértés született, hogy az EB készít egy tervet a további lépésekről az egyeztetések újraindítása érdekében. „Arra használjuk a nyarat, hogy felkészüljünk a téli időszakra” fogalmazott a biztos. Novák pedig azt hangsúlyozta, politikai döntés volt Ukrajna részéről a gázvásárlás felfüggesztése, és emlékeztetett, hogy Oroszország javaslata szerint Ukrajnának a harmadik negyedévben az előzőhöz hasonló árat kellett volna fizetnie.
Az ukrán vezetés nem kommentálta a történteket, csupán a Naftohaz adott ki egy közleményt, amelyben hangsúlyozza, hogy Ukrajna folytatja az orosz földgáz továbbítását az európai fogyasztók számára. Vagyis az európai gáztranzitot nem befolyásolja a bécsi tárgyalások kudarca.
Ukrajnában továbbra is feszült a helyzet, és nem csak a frontvonalon. Holnapra, július 3-ra nagyszabású demonstrációt hirdetett a politikai paletta legszélsőjobboldalibb tömörülése, a Majdanon feltűnt Pravij (Jobb) Szektor. Dmitrij Jaros alakulata szimbolikus dátumra tűzte ki a tiltakozó megmozdulást: 965. július 3-án Szvjatoszlav kijevi fejedelem megsemmisítő csapást mért a nagy Kazár Birodalomra.
A párt ugyan nem jutott be a parlamentbe, de Jaros egyéni mandátumot nyert, így nincs teljesen képviselet nélkül a kijevi verhovna radában. A pártvezető emellett kormányzati tisztséget is kapott, a belügyminiszter tanácsadója lett. Ukrán sajtóelemezések szerint vélhetően azért, mert az ukrán kormányzatnak komoly gondot jelent a különböző önkéntes alakulatok megfékezése és kordában tartása, de ebben Jaros sem hozott áttörést.
A februári minszki fegyverszüneti egyezménynek egyik önkéntes alakulat sem örült és nem is tartják tiszteletben. A Pravij Szektor és az Ajdar mellett komoly tényező a parlamenti képviselettel bíró Oleh Ljasko vezette Radikális Párt önkéntes zászlóalja, a Tornádó is, de vannak kevésbé ismert alakulatok is. A hadsereg megpróbálta integrálni ezeket a szabadcsapatokat, amelyek közül a leghírhedtebb a már nem csak az orosz sajtó által neonácinak tartott Ajdar, de mindmáig csak részleges sikerrel. A legnagyobb ellenállást épp a Pravij Szektor és Jaros alakulata fejtette ki.
A holnapi tüntetést is ők szervezik, de közleményük szerint önkéntes fegyvereseik mellett más „nacionalistákat” is bevonnak, és azért vonulnak utcára, hogy követeljék a „Porosenko-rezsim”-től a minszki fegyverszüneti megállapodás azonnali felmondását, és az „ellenség által megszállt ukrán területek fegyveres felszabadítását”, azaz a kelet-ukrajnai háború folytatását. Emellett a védelmi minisztérium vezetésének menesztését, a korrupció megfékezését és az oligarchák uralmának felszámolását követelik.
Az ukrán szélsőséges nacionalisták nem először próbálnak fellépni a kijevi kormányzat ellen, mindeddig az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat, az SZBU segítségével azonban a Jacenyuk-kormánynak még időben sikerült feloszlatni azokat. Általában néhány, alig száz vagy néhány száz ember vett részt ezeken, és mindannyiszor a hivatalos magyarázat szerint moszkvai provokációról volt szó. A holnapi tüntetést azonban a Pravij Szektor saját honlapján, saját neve alatt szervezi június közepe óta, az alakulat nyílt oroszellenessége pedig eleve kizárja ezt a magyarázatot.
Ez a demonstráció többszörösen veszélyesebb a korábbiaknál, mindenekelőtt azért, mert szélsőséges szabadcsapatok és a kormányzat közötti viszony egyre feszültebb mióta a hadvezetés megkezdte a fegyveres alakulatok felszámolását. Jarosek felhívása ezen alakulatok tagjait próbálja mobilizálni, akik a hadsereg minden próbálkozása ellenére zömében máig nem tették le a fegyvert. Mivel a háború folytatása mellett olyan szociális jelszavakat is hangoztatnak a szervezők, mint például a drasztikus áremelések megállítása és rezsicsökkentés, valamint az általuk ukránellenesnek nevezett Jacenyuk-kormány és Petro Porosenko elnök lemondását is követelik, félő, hogy nagyobb tömeget is vonzhatnak, megmozdulásukhoz nem csak a szélsőséges fegyveres önkéntesek csatlakoznak majd. Nemzetközi és ukrán elemzők egy ideje már egyaránt figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai lakossági elégedetlenség könnyen egy harmadik, de ezúttal sokkal véresebb Majdanba csaphat át.