Aki igazán magyarnak érzi magát, annak a szíve nem a helyén, valamivel feljebb, a torkában dobog, amikor egy rangos sportrendezvényen lányaink, fiaink kiemelkedő teljesítményéért felhangzik a Magyar Himnusz. Büszkék voltunk, vagyunk rájuk. Büszkék voltunk annak idején Schmitt Pálra, Borkai Zsoltra is, mint olimpiai bajnokokra. Rossz szájízzel kell tudomásul venni, hogy egyesek rangért, pozícióért, magukról megfeledkezve sárba dobják hírnevüket, megbecsülésüket. Köztudott, hogy Schmitt Pálnak plagizált doktori dolgozata miatt kellett lemondania a köztársasági elnöki posztjáról. A Kúria napokban mondta ki, hogy a Borkai Zsolt által vezetett MOB három éve szabálytalanul, törvénytelenül működik.
Felmerül a kérdés: akik több mint három éve azon bábáskodtak, hogy Borkai Zsolt kerüljön a MOB élére nem érzékelték azokat a szabálytalanságokat, amelyek megalapozták a Kúria döntését? Dehogynem! Tudták ők, de semmit nem bíztak a véletlenre. Borkait meg kellett választani, és mindent ennek rendeltek alá. Érvénysült a már többször bevált gyakorlat: cél szentesíti az eszközt. Most azt a dr. Török Ferenc olimpiai bajnok öttusázót kiáltják ki bajkeverőnek, aki három éves kemény, következetes munkával, a törvény erejével bizonyította korábbi állítását. A bírói döntés jogerős, fellebbezés nincs, lehet mosakodni.
Ha elfogadják Török Ferenc ajánlatát, amelynek lényege: ha a hibákat kijavítják eláll a pertől, segít rendbe tenni az alapszabályt, akkor most nincs ez a szégyenteljes helyzet. Elütötték a segítő kezet. Hatalmuk tudatában nagyon biztosak voltak a dolgukban. Most nem lesz könnyű a békát lenyelni. A MOB körül kialakult helyzet nemcsak Borkai úrra és azokra vett árnyékot, akik a helyzetet előidézték, hanem az egész magyar sportra is. Véleményem szerint ez az eset a 2024-es olimpiai játékok megpályázásánál hátrányt fog jelenteni. Alapvető gond, hogy a kialakult helyzet előidézőinek, haszonélvezőinek nincs szégyenérzetük, de azoknak sincs, akik az egész felett szemet hunytak. Ez pedig nagy baj.