Kúria;Balog Zoltán;iskolai szegregáció;Molnár Péter;Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia;

A felzárkóztató osztályok csak súlyosbítanak a helyzeten FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS

- Szegregációs adatok kerestetnek

Hiába próbálják civilek kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától a roma-magyar gyerekek szegregált oktatásával, valamint a felzárkóztatással kapcsolatos adatokat, a kormányzat nem hajlandó kiadni semmit - egy minisztériumi levél arra enged következtetni, hogy még nem is születtek ilyen adatok. 

Továbbra sem hajlandó adatokat közölni a roma-magyar gyerekek elkülönített oktatásával és ennek részeként a felzárkóztatással kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A Mit bambulsz abban a bomberban ember? slam poetry csapat - Molnár Péter szólásszabadság-kutató és slammer (slam poetry költő és előadó) vezetésével - tavaly április óta próbál információt kapni a minisztériumtól, miután a II. országos slam poetry bajnokság döntőjében egy művészeti-jogi akció keretében levélben szólították fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, a minisztérium birtokában lévő, a roma-magyar diákok iskolai elkülönítésére és annak valamennyi burkolt formájára vonatkozó adatot.

Igényelték azt is, hogy a minisztérium küldje meg számukra az úgynevezett felzárkóztató osztályok létrehozását, illetve jogi hátterük megteremtését célzó minden dokumentumot - hatástanulmányt, jelentést, elemzést, jogszabálytervezetet, szakértői anyagot.

A megkeresésre konkrét adatok nem, ám egy annál érdekesebb válaszlevél érkezett, amelyben a jogellenes elkülönítés felszámolása és megakadályozása érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket ecsetelték. A roma-magyar gyerekek felzárkóztató oktatásával kapcsolatban Sándor Csaba, az Emmi helyettes államtitkára azt írta: az integrált oktatás elvárásai és feltételrendszere rendeletben vannak szabályozva, amely pedig nem teszi lehetővé felzárkóztató osztályok megszervezését, mivel az súlyosbítja a hátrányos helyzetet.

Helyette az együttnevelésen alapuló képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs támogatás, mint oktatás-szervezési forma az, ami hatályos. "A fentiekre tekintettel a roma tanulók számára felzárkóztató osztályok létrehozásának nincsen hatályos jogi háttere, jogi környezete" - vélekedett Sándor.

A minisztériumon belüli ellentmondásokat jól mutatja, hogy míg a helyettes államtitkár elmarasztalja a felzárkóztató oktatást, addig főnöke, Balog Zoltán csúcsminiszter teljes mellszélességgel kiáll az általa csak "szeretetteljes felzárkóztatásnak" nevezett, szegregáción alapuló oktatási módszer mellett. Jó példa a görög katolikus egyház által működtetett nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete - ugyancsak Balog szívügye - amelyről az alsóbb bíróságok korábban kimondták, hogy jogellenesen szegregál.

Ennek ellenére a Kúria áprilisban a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva döntött úgy, hogy az iskola nem sért törvényt. Magyarországon az egyházi köntösbe bújtatott iskolai szegregáció mostantól teljesen jogszerű. A kormányzat ezt kikéri magának, s hangsúlyozzák, hogy egy készülő kormányrendelet -amely a vallási alapú oktatás megszervezését szabályozná - is ennek épp ellenkezőjét szolgálja, abból a szegregációra való törekvés csak "nagy rosszindulattal" olvasható ki.

Mindenesetre a slam poetry csapat a rendelettel kapcsolatban is igényelt - és nem kapott - adatokat az Emmitől. Molnár Péter nem volt rest bírósághoz fordulni, a Fővárosi Törvényszékre adott be keresetet. Abban bízik, hogy a bíróság kötelezi majd a minisztériumot az igényelt adatok átadására - a hosszú bírósági eljárás azonban még nem járt eredménnyel, sőt a minisztérium azt kéri Molnártól, bizonyítsa ő, hogy a szegregációval kapcsolatos adatok egyáltalán a rendelkezésükre állnak.

"Ez egy képtelen szituáció, szinte lehetetlen, igazolhatatlan bizonyításai teher" - mondta lapunknak a tegnapi, szám szerint a hatodik tárgyalás után Molnár, aki szerint elképzelhetetlen, hogy a minisztériumnak nincsenek birtokában hatástanulmányok, elemzések, és más, közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok a roma-magyar iskolások iskolai elkülönítéséről, illetve az ezzel kapcsolatban tett, és tervezett közpolitikai lépésekkel kapcsolatban.

A kutató szerint a 2011-es keltezésű, tíz évre szóló, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is számos olyan megállapítást és feladatmegjelölést tartalmaz, amelyekből következően az adatigénylés körébe tartozó adatnak kellett keletkeznie.

A minisztérium egy levele szerint a stratégiában megfogalmazott célok 2021-ig megvalósítandóak, ezért sem keletkeztek még a feladatok megoldásához is szükséges adatok. Molnár szerint, ha ez igaz, akkor a minisztérium az elmúlt három-négy évben semmit nem csinált a felzárkóztatási stratégiában a roma-magyar iskolások elkülönítésével és egyéb diszkriminálásával szemben megfogalmazottak megvalósítása érdekében.

Idén nyártól megújulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gólyatáborai: az intézmény vezetése a hallgatói önkormányzattal közösen részletesen megvizsgálta a korábbi szervezési gyakorlatot, és hosszú távú erőszak-megelőzési, áldozatsegítési koncepciót dolgozott ki - mondta Jegyes-Tóth Kriszta, az ELTE kommunikációs igazgatója az MTI-nek.