Jogi útra kívánja terelni a Spanyol Labdarúgó Szövetség (LFP) a 2022-es katari focivébé ügyét. A testület elnöke, Javier Tebas úgy véli, azzal, hogy november 20. és december 18. között, a szezon közepén rendeznék meg a világbajnokságot, a spanyol labdarúgás 65 millió eurót veszít. Mint mondta, kezdeményezésüket az angol Premier League, a német Bundesliga, valamint az olasz Serie A illetékesei is támogatásukról biztosították, igaz, csupán erkölcsi tekintetben. Tebas szerint teljesen civilizált megoldás a bíróság elé vinni a világbajnokság rendezésének ügyét.
A katari vb-t nemcsak annak időpontja miatt éri vádak sora. Domenico Scala, a FIFA auditáló bizottságának elnöke a nemzetközi szövetséget ért sorozatos botrányok után bejelentette, ha bebizonyosodik, korrupció történt a világesemény odaítélése során, elvehetik Katartól a rendezés jogát.
Ez azonban nem ígérkezik olyan egyszerű folyamatnak, mivel politikailag is mind nagyobb nyomás nehezedik a FIFA-ra, ne változtasson a vb helyszínén. Az Iszlám Konferencia Szervezete (IOC), amely az ENSZ után a legjelentősebb nem kormányzati szervezet 57 tagországgal, azt közölte, alapvető cél a „muzulmánok érdekeinek védelme a világban, a nemzetközi béke és harmónia megőrzésének szellemében”.
Az OIC szerint a „muzulmán érdekvédelem” egyik fontos állomása, hogy Katar rendezze meg a hét év múlva esedékes világbajnokságot. A szervezet közleményében kifejtette, az OIC tagországainak vívmánya, hogy 2022-ben Katarban léphetnek fel a világ legjobb válogatottjai. Az OIC a médiát is felszólította, hogy támogassa a katari rendezést.
Más muzulmán szervezetek is hevesen követelik, hogy Katarnál maradhasson a rendezési jog. A 22 tagállamot tömörítő Arab Liga is az Arab-öbölbeli ország segítségére sietett. Közleményében elítélte azt a „gyűlöletkampányt”, amely a katari rendezésű világbajnokságot éri.
Kétségtelen tény, hogy az arab országban esedékes világesemény nemzetközi sajtója eddig – nagyon finoman fogalmazva – nem volt éppenséggel a legjobb. Számos cikk jelent meg nemcsak a különös versenynaptár, a téli hónapok alatti rendezés hátulütőiről, hanem arról is, hogy a stadionok építésénél rengetegen vesztették életüket. A Washington Post május végén megjelent cikke szerint már több mint ezer (!) külföldi munkás halt meg az építkezések során. A legtöbb áldozat, 964-en, indiai, de több nepáli, bangladesi, fülöp-szigeteki és srí lankai is életét vesztette.
Katarba minden évben több százezer vendégmunkás érkezik, s számos jelentés látott napvilágot arról, hogy nem éppen humánusan bánnak velük a helyi hatóságok. Nemcsak politikai, gazdasági nyomásgyakorlás is kezdődött azért, hogy ne változzon a világbajnokság helyszíne. Gazdasági szempontból ugyanis nagy kiesés lenne az ország számára, ha a – Doha nézőpontjából legalábbis – a legrosszabb forgatókönyv következne be.
Szüksége is lenne az új lendületre az országnak, mivel a gazdasági teljesítmény idén harmadával esik vissza, elsősorban az alacsonyabb olajár miatt – írta a Financial Times. Doha még a munkajogi törvények módosítására is hajlandó volt, ezzel több jogot biztosítanak a munkavállalók számára.
Az Egyesült Államokbeli Merrill Lynch bank becslései szerint Katar 16 milliárd dolláros beruházástól esne el, ha mégsem rendezhetné meg a vb-t. A világbajnokságra való előkészületek ugyanis nemcsak a stadionépítésekből állnak. Az ország 140 milliárd dolláros infrastrukturális beruházást hirdetett meg 2022-re, amely egyebek mellett 300 kilométeres metrórendszer létrehozását, valamint egy új, Luszail nevű város felépítését is magában foglalja.
A brit cégek már most érzik a Katar felől érkező nyomást: elsősorban az Angol Labdarúgó Szövetséget vádolják azzal, hogy mindent meg akar tenni a katari vb ellen. „A britek különösképpen aggódhatnak” – mondta el egy ügyvéd az FT-nek.
