Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: "egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt". E kihívás megoldása azonban semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem azon kívül keresendő - mondta a tárcavezető.
Kifejtette: az Európai Tanács ülésén sikerült megállapodásra jutni arról, hogy el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől, utóbbinak még az EU területén kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban és Görögországban gátat kell szabni. Nagy jelentősége van annak - folytatta -, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, hiszen világosan látszik, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók már legalább egy EU-tagállamon keresztülhaladtak.
A fontos brüsszeli megállapítások közé sorolta azt is, hogy az EU külső határait védeni kell. "Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára. Ez nem Szerbiáról, nem a kétoldalú ügyeinkről szól" - mondta Szijjártó Péter, jelezve, hogy mostanra 66 474-re emelkedett a magyar határt illegálisan átlépők száma, közülük 65 934-en a szerb-magyar határon érkeztek. Ennek gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik erre, egy fizikai akadály jelenti az egyik legjobb megoldást - közölte.
A miniszter arról is beszélt, végre polgárjogot nyert az Európai Tanácsban az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldásra van szükség. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a balkáni bevándorlási útvonalon ma már legalább annyian érkeznek, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is lenne fontos szerinte egy budapesti konferencia a témában.
Szijjártó Péter közölte továbbá: a menekültkvóták kérdését még nem sikerült véglegesen rendezni. Görögország és Olaszország segítséget kap, 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen az uniós tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik - ismertette. Annak az elismertetéséért meg kellett küzdeni - hangsúlyozta -, hogy az képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban.
Az Európai Tanács tavaszi ülésén arról született döntés, hogy a befogás, a kvóták önkéntes alapon működnek, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Végül a parlamenti pártok képviselőit konstruktív vitára kérte a kérdésben, amely szavai szerint Magyarország és az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkező években.