A gazdaságkutatók már hosszú ideje figyelmeztetnek arra, hogy a megelőző uniós gazdasági ciklus lezárultával a csaknem teljes mértékben brüsszeli pénzekből megvalósuló hazai állami, főként infrastrukturális beruházások már ebben az esztendőben visszaesnek, 2016-ban még az ideinél is nagyobb csökkenéssel számolhatunk. Az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből is világosan kiolvasható ez a tendencia, ahogy a lapunk által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár fogalmazott, 2014 lendületéből még jut erre az esztendőre is, de 2016-ban már érzékelhető lesz a visszaesés. Ez két okból is sajnálatos, egyrészt az üzleti szféra továbbra is nagyon óvatos az új beruházásaik megkezdésével, elsősorban a még mindig meglévő bizonytalan jogi háttér, valamint a gazdaság tisztaságának megkérdőjelezhető mivolta miatt, másrészt az invesztíciók volumene sem érte el a válság előtti szintet - mondta a szakember.
Az MNB stábja is felismerte, hogy a megelőző, márciusi inflációs jelentésükben túlzottan optimisták voltak a beruházások növekedését illetően. Ezért csökkentették az erre vonatkozó előrejelzésüket, nem is kis mértékben, ugyanis a márciusi prognózisban ez évre még 5,2 százalékos növekedéssel számoltak, a mostani aktuális előrejelzés pedig már csupán 2,2 százalékos idei bővülést vetít előre, jövőre pedig már csak 2,1 százalékkal. Ennek oka az, hogy - egybe hangzó elemzői előrejelzések szerint - 2016-ban a válságból alig-alig kikecmergő Európai Unió jövőre ismét befékez az idei, nem túl fényes esztendőhöz viszonyítva is, és ezt a magyar gazdaság az uniós források visszaesésével együtt meg fogja érezni.
A fogyasztás és az export hatására jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság határozott növekedése állapítja meg az inflációs jelentés. Ezzel kapcsolatban Katona Tamás megjegyezte, a fogyasztás növekedése kétségtelen tény. Ennek fő oka, hogy a tavalyi választási évben a korábbi évekhez képest megnőtt a jövedelmek kiáramlása, emelkedett a reálbér, és a rezsicsökkentés is mérsékelte a háztartások terheit. Ez a folyamat azonban lelassulhat. A rezsicsökkentés az esztendő harmadik negyedévében kikerül majd a statisztikai összehasonlítás bázisából, újabb lépésre pedig nem lehet számítani. (Kormányzati megnyilatkozásokból is az szűrhető le, hogy 2018-ra akarják időzíteni a rezsicsökkentésnek nevezett újabb szemfényvesztési akciót.) Ha a világpiacon az energiahordozók árai ismét növekedni fognak - ennek hatását az üzemanyagárak tendenciaszerű növekedésénél már érzékelni lehet -, akkor elvileg rákényszerülne a kormány az energiaárak emelésére nálunk is. Katona Tamás álláspontja szerint ezt aligha fogja megtenni kormány, inkább a magasabb beszerzési költségeket "szétporlasztják" különböző egyéb terhek között. Más mértékadó energiaipari szakemberek is hasonlóan vélekednek a kérdésről.
Ugyancsak korrigálta márciusi számait az MNB az infláció mértékét illetően, idén a korábbi stagnálás helyett már 0,3 százalékot várnak. (A 2016-ra vonatkozót 2,6-ról 2,4 százalékra lefelé módosította a jegybank.) Katona Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy most a pénzromlás ütemének emelkedése elfogadható. Mint ismeretes a jegybank egyik fő feladata a pénzstabilitás megőrzése, az infláció éves mértének 3 százalék alatt tartása. Az MNB által belátható öt-nyolc negyedéves időhorizonton ez a cél megvalósíthatónak látszik. Az inflációs jelentésben foglalt prognózisokból kikövetkeztethető, és erre Palotai Dániel az MNB igazgatója is utalt, hogy a kis mértékű lazítás politikáját a jegybank Monetáris Tanácsa folytatja, vagyis a jelenlegi 1,50 százalékos alapkamatból továbbra is vágni fognak, pedig az elemzők már korábban megálltak volna. A pénzpiac szereplői 1,3 százalék körül várják a kamatcsökkentések befejezését.