Ha mégis megszületne a megegyezés, akkor rendkívül feszített tempóban kellene ratifikálni azt. A görög parlamentnek vasárnap kellene áldását adni rá, az eurózóna parlamentjeinek pedig, így a Bundestagnak is, legkésőbb hétfőn.
Egy kiszivárgott dokumentum szerint, amelyről a Reuters hírügynökség számolt be, további öt hónappal kiterjesztenék a görög mentőprogramot, 16,3 milliárd eurónyi összeget tennének elérhetővé Athén számára. Ebből 10,9 milliárd eurót a görög bankok feltőkésítésére tettek félre, 1,8 milliárd a most lejáró mentőprogram utolsó részlete, s 3,6 milliárd a görög államkötvények felvásárlásból az Európai Központi Banknál keletkezett nyereség. Ebből az összegből azonnal megkapnának 1,8 milliárdot, azaz Görögország törleszteni tudná kedden esedékes kötelezettségeit. Ha Athén nem járul hozzá a kiterjesztéshez, a mentőprogram maradék részletéhez már nem jutna hozzá Görögország. Ha megállapodnak a kiterjesztésről, a görögök különféle feltételek teljesítése esetén négy részletben kapnák meg az összeget.
Hírek szerint az uniós csúcson az uniós állam- és kormányfők világossá tették Alkeszisz Ciprasz számára, nincs több mozgástere. Vagy elfogadja Athén a hitelezők javaslatait, vagy életbe lép e B-terv, ami Görögország euróövezetből való kiesését eredményezné. Kivált a holland, a finn, a szlovák, valamint a nem euróövezeti Bulgária miniszterelnöke követelte Ciprasztól, hogy fogadja el az ajánlatot. A görög miniszterelnök azt követelte, hogy a megállapodás csak az európaiakkal szülessen meg, s ne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Erre azonban Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke mondott egyértelmű nemet. Angela Merkel ezzel kapcsolatban azt közölte, a technikai részletek megvitatása nem lehet az EU csúcs témája, ez az arra kijelölt szakértők feladata.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke arra a kérdésre, az Európai Unióban maradhat-e Görögország, ha el kell hagynia az eurózónát, azt mondta: „erre nincs válasz az uniós alapszerződésben”.
A legújabb görög javaslatokról technikai szinten tegnap tárgyaltak a hitelezők, ma pedig az euróövezet pénzügyminiszterein a sor. Az Eurogroup tárcavezetőin a kimerültség jeleit lehet felfedezni. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter, volt kormányfő a Twitteren emlékeztetett arra, hogy kilenc nap alatt öt euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót tartottak, ami rekord. „Ideje lenne, hogy ennek valamilyen eredménye is legyen” – tette hozzá. A pénzügyminiszterek „sztárja” Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport holland vezetője, aki interjúk sorát adta az elmúlt hetekben. Tegnap azt közölte, ugyan továbbra is lát esélyt a megállapodásra, ehhez azonban „erős reformcsomagra” lenne szükség.
Kiszivárogtak a görögök legújabb reformjavaslatai, amelyek szakértők szerint jobbak az előzőeknél, s némi korrekcióval „jó alapot nyújtanak a további tárgyalásokhoz”. Kérdéses azonban, hogy ezekre a „korrekciókra” hajlandó lesz-e Görögország. Az előjelek nem túl kedvezőek. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint a hitelezőknek a nyugdíjrendszer csökkentésére vonatkozó javaslatai egyenesen abszurdak, ezért ezt nem is kívánja a parlament elé terjeszteni. Szerinte Athén teljes mértékben elkötelezett arra, hogy az euróövezetben maradjon. Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter úgy vélte, nagyon csekély a megállapodás esélye, s különben is, Görögország „képes lenne a saját lábára állni”.
A nyugdíjreform mellett a másik állandó vitaforrás az adósságleírás kérdése. Angela Merkel ezzel kapcsolatban az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján elmondta, hogy az egyeztetések jelenlegi szakaszában nincs szó adósságelengedésről.
