Brüsszelben kidobták a kötelező kvótákat a maratoni EU-csúcson, Magyarország és Bulgária mentességet kapott a menekültek közös európai elhelyezése alól, így Orbán Viktor csütörtökről péntekre virradóra nagyjából mindent elért, amit akart. Az állam- és kormányfők azt is elismerték, hogy Magyarország különösen nehéz helyzetben van, ezért mostantól nem csak az olasz és görög menekültválságról lesz szó. Az Európai Unió (EU) állam- illetve kormányfői pénteken hajnali fél négykor abban állapodtak meg, hogy a tagállamok két év alatt összesen 60 ezer menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon, kétharmadukat az Olaszországba és Görögországba érkezettek közül, 20 ezret pedig polgárháborús konfliktusok elől menekülők soraiból fogadnak be az Unión kívülről, Szíriából, illetve Eritreából.
Nem menekültáradatról, hanem népvándorlásról van szó, ezért a jelenlegi európai menekültügyi rendszer nem működőképes, azt felül kell vizsgálni. Minden tagállamnak kötelessége a határainak a védelme, hazánk meg fogja védeni a déli határait, ami nem irányul senki ellen. Orbán Viktor ezt üzente tegnap délután, a két napos EU-csúcsot követő tájékoztatóján a közösség vezetőinek. A miniszterelnök szerint a brüsszeli találkozón a migráció kérdésével kapcsolatban olyan döntések születtek, amelyek megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. A két frontország - jelezte - Olaszország és Görögország, mi nem kérünk ilyen minősítést, Magyarországra ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik. Az Európai Unió vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben. A figyelem mindeddig Görögországra és Olaszországra, vagyis az odaérkező tengeri határsértőkre irányult, a balkáni, szárazföldi útvonal alig kapott figyelmet, ez azonban mostantól megváltozik - jelentette be Orbán, aki szerint a legfontosabb közös európai cél, hogy a menekülteken kívül mindenkit távol kell tartani az EU határaitól.
Elhibázott politikai eszköznek nevezte a menekültkvótát, és nem titkolta, az állam- és kormányfői csúcson azt az álláspontot képviselte, hogy Magyarország egyetlen bevándorlót sem akar. Sikerként könyvelte el, hogy az Unió belátta: Magyarország és Bulgária a menekülteknek az európai közösségen belüli elosztásakor speciális bánásmódot igényel, ami a zárónyilatkozatban is szerepel. A dublini előírásokat nem függeszti fel, de elvárja, hogy a többi ország is alkalmazza ezeket a szabályokat. Orbán szerint ugyanis, ha a menekültügyi előírásokat mindenki alkalmazná, akkor a Magyarországra érkező bevándorlók száma jelentősen alacsonyabb lenne. A déli határra tervezett vasfüggönyről azt mondta, "fáj a szívem, amit erre kell elkölteni, de be kell látni, hogy a biztonság az első ebben a világhelyzetben". Kiderült, hogy a menekülttáborokat be akarja zárni és megismételte, a migránsokkal szemben egyszerre kell szívembereknek lenni, de agyunkat is használni kell. Erkölcsi kioktatást nem fogad el, mert a magyarok tudják, milyen, amikor a határon háborús menekültek sorakoznak föl.
Mit szól ahhoz, hogy Matteo Renzi bírálta a kormány tervét? - kérdezte a 444.hu tudósítója Orbántól. Az olasz miniszterelnök azt üzente: "Az én korosztályom számára Európa önazonosságát a berlini fal leomlása adta, 14 éves voltam akkor. Most, hogy a fiam 14 éves, nem akarom, hogy az európai önazonosság szimbóluma a magyar-szerb határra emelt fal legyen, vagy a bizalmatlanság fala, amit európai országok közé húznak." Kiderült, Orbán sokat gondolkodott ezen, és arra jutott, hogy jobb, ha lenyeli. "Majd nyugodalmasabb időkben visszatérhetünk erre" - mondta.
Azt, hogy a magyar kormány elmúlt napokban folytatott figyelemfelkeltő, kerítéses, menekülttranszfer-felfüggesztő diplomáciája részleges sikert aratott a csúcson, mutatja, hogy a péntek hajnalban, Donald Tusk, az állam- és kormányfők testületének elnöke Orbánék egyik szlogenjével zárta a tanácskozást. "Földrajzilag átfogó" megoldásra van szükség a bevándorlási nyomás kezelésére - közölte. "Az év eleje óta a menedékkérők harmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Tusk bejelentette, az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják. Miután a kvótára vonatkozó elképzelés nem kapott többséget a közösségben, a belügyminiszterek az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki a kereteket. Emellett felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. Az uniós országok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Döntöttek arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására.
A tegnap hajnali tájékoztatón Angela Merkel német kencellár elismerte, hosszú vita volt a migráció kérdéséről, arról, hogy a menekültek befogadása önkéntes legyen vagy kötelező. Az állam-és kormányfők arra is keresték a választ, hogyan kezelhetők a probléma gyökerei. Ezzel kapcsolatban Merkel szerint döntő fontosságú lesz a máltai EU-Afrika csúcstalálkozó.
Nyelvi baleset
A héten napvilágot látott, majd később cáfolt hírt, hogy Magyarország felfüggesztené a dublini rendelet alkalmazását, a miniszterelnök "nyelvi balesetnek" nevezte, mint mondta: közigazgatási szinten kezeltek egy olyan kérdést, amit politikai szinten kellett volna. "Magyarország nem mondott fel semmit" - szögezte le, kifejtve: arról van szó, hogy a magyar hatóságok néhány nap türelmet kértek a visszaszállítandó menekültek fogadásában, mert minden ember a déli határnál dolgozik. Közölte azt is, a kormányt most hatalmazza fel a parlamentet, hogy megállapíthassa, melyek a biztonságos származási országok, és Görögország is ilyen lesz. A szerb határon felépítendő kerítésről a kormányfő azt mondta: a kormány nem lát más lehetőséget, mint az ideiglenes határzár. A kerítést meg fogjuk építeni" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a cél az áramlás "megakasztása", s ha annak útvonala módosul, akkor a kerítés is követni fogja.
Évtizedekkel visszaveti a két ország kapcsolatát
A magyar-szerb határra tervezett kerítés felépítése "kontraproduktív és évtizedekkel visszaveti a két ország kapcsolatát" - hangoztatta pénteken Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszter, majd bejelentette: Szerbia regionális konferenciát akar szervezni az illegális migrációról. "Mi a kerítés ellen vagyunk, illetve azon üzenet ellen, amelyet ez szimbolikusan hordoz. Nem az illegális migráció elleni harcot ellenezzük, hanem a falak építését, mert azok a XXI. században nem elfogadhatók" - fogalmazott Ivica Dacic. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar kormány fizikai határzárra vonatkozó bejelentése ellenére sem mondták le a július elsejére tervezett budapesti magyar-szerb kormánycsúcsot, illetve hangsúlyozta, hogy Belgrád és Budapest kapcsolata továbbra is jó.
Az illegális határátlépések megfékezése volt a témája pénteken annak a belgrádi találkozónak is, amelyen a szerb, a magyar, a német, az osztrák és a bolgár rendőrség képviselői vettek részt. A szerb belügyminisztérium kezdeményezte: a szerb, az osztrák, a német és a magyar rendőrség képviselői együtt járőrözzenek a macedón határon.
Az összeállítás a következő oldalon folytatódik!
