A húszi lázadók visszaszorítására indított szaúdi légicsapások, valamint a szárazföldi harcok teljesen elszigetelték az ország 25 millió lakosát. A túlélők elmondása alapján a mindennapos bombázás a legszörnyűbb, amivel a háború során meg kell birkózniuk. Rengeteg a polgári áldozat. Múlt vasárnap tizenöten vesztették életüket egy légitámadásban, köztük öt nő és két gyerek. Csütörtökön a légicsapások és a lázadók bombatámadásai kilenc áldozatot szedtek. Az ENSZ adatai szerint március vége, a szaúdi légitámadások megindítása óta már legalább 2800 ember veszítette életét, köztük ezernél több polgári személy, 12 ezren megsebesültek, több mint egymillióan kényszerültek otthonaik elhagyására.
Szanaában, a fővárosban mindennaposak a harcok, de nem nyújt több biztonságot Aden sem, ahová a közigazgatás nagy részét átcsoportosították. A déli kikötővárosban a tetőkről mesterlövészek figyelnek, az utcákon pedig tankok járőröznek. A húszi lázadók tavaly szeptemberben vették be Szanaaát, idén március végén foglalták el Adent. Mára a civil lakosság a házaiból sem mer kimerészkedni. Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök, akinek sikerült megszöknie a húszik fogságából, a szaúdi fővárosban, Rijádban keresett menedéket. A húszi lázadók a 2012-ben megbuktatott elnököt, Ali Abdul Szalehet támogatják, míg a szaúdiak Manszúr Hádi hatalmát próbálják visszaállítani. A szakadatlan légicsapásoknak azonban leginkább az átlagember látja kárát. Az utcákon tornyosuló szemét a negyven fokos kánikulában a betegségeknek is kiváló táptalajt jelent. Országszerte több mint háromezren fertőződtek meg dengue-lázzal, nő a járványveszély.
Miután a légicsapásokkal eddig nem értek el eredményt, Szaúd Arábia megpróbálja elvágni a húszik utánpótlási útvonalait. A majdnem teljes tengeri blokád is főként a civil lakosságot sújtja, különösen, mivel Jemen jórészt importcikkekből tartja el magát. Korlátozottak a készletek ételből, üzemanyagból és gyógyszerekből is. Az élelmiszer 90 százalékát importból szerzik be, ráadásul a harcok az elosztást is ellehetetlenítik. Az élelmiszer- és üzemanyagárak az egekbe szöktek. Leálltak a kórházak, több mint 16 ezer sebesült ellátásáról nem tudnak gondoskodni. A legtöbben imádságaikat is otthon mondják el, miután a fővárosban, Szanaában több templom ellen is merényletet követett el az Iszlám Állam. Jemenben erős bázissal rendelkezik az al-Kaida. Az egymással vetélkedő terrorszervezetek fellépése tovább bonyolítja a konfliktust, és egy újabb veszélyforrást hoz az emberek mindennapjaiba.
Az ENSZ jemeni különmegbízottja, Iszmail Ould Sejk Ahmed a hét közepén tájékoztatta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt, s a Biztonsági Tanács előtt, zárt ajtók mögött számolt be a konfliktusról. Mint hangsúlyozta, Jemen „egy lépésre” van az éhínségtől. Legalább 21 millió ember szorulna sürgős humanitárius segítségre, miközben két éve jóval kevesebb, 7 millió jemeni helyzetét ítélték válságosnak. A különmegbízott szerint mihamarabb valódi tűzszünetre lenne szükség. A harcok ellenére a Nemzetközi Vöröskeresztnek a napokban sikerült bejuttatni egy hajót Hodeida kikötőjébe, mintegy ezer tonna élelmiszerrel és generátorokkal, ez nagyban könnyíthet a lakosság helyzetén. A világszervezet szerint legalább 1,6 milliárd dollár segélyre lenne szüksége Jemennek.
A száműzött elnökhöz hű erők a héten kemény harcokban elfoglaltak egy szaúdi határátkelőt, csapást mérve az ország nagyobbik részét uraló húszikra. A lakosság kihasználta a lehetőséget, több ezren menekültek el az országból a Wadee’ah átjárónál. A húszik és szövetségeseik három másik határátkelőt ellenőrzésük alatt tartanak. A húszi irányítású Saba hírügynökség a határátkelőnél zajlott harcokról másképp számolt be, az al Kaidát és zsoldosokat téve felelőssé az összecsapásokért. Mohammed Ali al-Makdesi tábornok, a Manszúr Hádi elnököt támogató katonai erők vezérkari főnöke Facebook-oldalán arról számolt be, a hatóságok alig tudnak megbirkózni a menekültáradattal.
Bár az ENSZ békés megoldást sürgetne, ez egyelőre valószínűtlen. A múlt hét csütörtöki genfi béketárgyalás a harcoló felek közt verekedésbe torkollott. A száműzött kormányt támogató tüntetők cipőkkel dobálták a húszi képviselőket, bűnözőknek, gyerekgyilkosnak nevezve őket. Hamza Al-Huszi, a húszi delegáció vezetője végig nyugodt maradt, a tüntetőket végül eltávolították a létesítményből. A több napos tárgyalás nem járt eredménnyel, és nem sok jel utal arra, hogy egyhamar elérnék az ENSZ által követelt tűzszünetet. A Manszúr Hádi elnökhöz hű erők egy korábbi BT-határozatnak szereznének érvényt, amely azt követelte, hogy a lázadók vonuljanak vissza a városokból. A szaúdiak vezette koalíció ennek fejében beszüntetné a légicsapásokat. Szóba került külföldi megfigyelők kiküldése a tűzszünet ellenőrzésére. A húszikhoz közel álló források jelezték, hajlandóak lennének a tűzszünetre, ami alkalmat adna a humanitárius segélyek bejuttatására is. Khaled Bahah alelnök, aki szintén kénytelen volt elmenekülni hazájából, közölte, végleges humanitárius tűzszünetre törekszenek, nem időszakos megegyezésre. Szerinte az utóbbi csak arra adna lehetőséget, hogy az egyik fél kihasználja azt, hogy taktikai előnyhöz jusson a harcokban.
A lakosságnak sok időre és még több erőre lesz szüksége, hogy talpra álljon. Vagyonuk, otthonuk megsemmisült, hosszú időbe telhet, mire képesek lesznek túllépni a háború borzalmain. Jemen lakosságának fele tizennyolc év alatti, akiknek különösen mély sebet okoz, hogy háború sújtotta térségben nevelkednek. Az embereket lassan utoléri a reményvesztettség, sokan úgy fogalmaznak, „semmi nem maradt Jemenben, amit nem pusztítottak el”.
