Egy év alatt több mint 5 százalékot emelkedett hazánkban azok aránya, akik életükben legalább egyszer kipróbálták a herbál névre hallgató szintetikus drogot - derült ki a Global Drug Survey (GDS) legfrissebb, a világ kábítószer-fogyasztását feltérképező méréséből.
Nemzetközi szinten ez volt eddig a legnagyobb ilyen felmérés, a kutatók 50 országot vizsgáltak, a szintetikus kannabisz és a herbál fogyasztásában Magyarország előkelő helyen végzett: második helyezést értünk el, csak a lengyelek előztek meg minket. A kérdőívet összesen 102 ezer ember töltötte ki interneten, Magyarországról mintegy ötezren válaszoltak.
Az eredmények szerint a világ drogpiacait továbbra is egyre inkább a szintetikus drogok uralják, a herbál mellett a BHO (a marihuána aktív alkotóelemének, a THC-nak a koncentráltabb változata) is egyre elterjedtebb. Sokkal jobban üt, mint a marihuána, használata gyors tudatvesztéshez vezethet.
A herbál egy marihuanához hasonló, de szintetikus szer, amely mára gyűjtőfogalommá vált. Könnyű hozzájutni, akár otthon is elkészíthető. Nem számít újfajta drogfajtának, már a hetvenes években ismert volt, éppen ezért már akkor elkezdték kutatni. Összetétele sokféle lehet: alapja egy Kínából származó fehér por, amit általában valamilyen szerves oldószerrel, vagy közkedvelten körömlakklemosóval oldanak fel, majd növényi törmelékkel látják el.
Népszerű anyag, ez olcsóságából is adódik: egy gramm "csupán" 600-700 forintért megvásárolható. Gyakran a fűhöz hasonlítják, noha korántsem egyeznek. A herbál hatása teljesen eltér a marihuánáétól, eufóriát, majd depressziót okoz, az „igazi fű” pedig elsősorban az érzékszervek működését erősíti fel .
Nagy népszerűségnek örvend az úgynevezett "kristálymet", a metamfetamin nevű drog egyik formája; ez a fehér, kristályos szer - amelyet vagy felszippantanak, vagy injekcióznak - használójánál hiperaktivitást, magabiztosságot okoz, s a végtelen boldogság hamis látszatát kelti - miközben keményen rombolja az egészséget. A vizsgálat során kiderült, hogy a válaszadók tökéletesen tisztában vannak ezeknek a szereknek a veszélyeivel - ám mivel nincsenek a tiltólistán, legálisan kaphatóak és jóval olcsóbbak is az illegális szereknél.
A GDS kutatás rámutatott: Magyarországon a herbál a menő. A magyar válaszadók 22 százaléka állította azt, hogy életében legalább egyszer kipróbálta már ezt a szert - miközben az 50 ország átlaga csak 8,7 százalék. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet adatai szerint az új szerek 2009 környékén kezdek elterjedni Magyarországon: még 2009-2010 között a marihuána tette ki a rendőrség által lefoglalt drogok túlnyomó részét, addig 2014-ben az új anyagok a lefoglalt szerek 60 százalékát tették ki, a herbál pedig kétszeresen is megelőzte a marihuánát.
A herbált a dílerek és a fogyasztók is sokszor "biofűnek" is nevezik, pedig valójában semmi bio nincs benne: az anyagot szintetikusan állítják elő, amit aztán növényi törmelékekhez kevernek.
Annak ellenére, hogy a GDS figyelemre méltó adatokat közölt a magyarországi droghelyzetről, a magyarok drogfogyasztásáról még mindig kevés adattal rendelkezünk. Sárosi Péter szerint a felnőtt magyar népesség körében utoljára 2007-ben volt átfogó felmérés ebben az ügyben, azóta semmi. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője lapunknak elmondta: még mindig nem születtek megfelelő lépések a szintetikus anyagok térnyerésének visszaszorítására.
- Az állam bevezette ugyan az úgynevezett C-listát, ez mégsem jelentett és jelent továbbra sem megoldást. Amíg a fiatalok számára nem állnak rendelkezésre megfelelő prevenciós előadások, nem létezik ifjúsági addiktológia, illetve maga az ellátórendszer is jelentősen romlik, addig a probléma továbbra is fenn fog állni - mondta Sárosi, aki szerint komoly gondot jelent az is, hogy az állam az egész drogproblémát rendészeti kérdésként kezeli.
Érdekes, hogy a drogfogyasztók leállási indokai között – hiába az erős állami hatás – a rendőrségtől, valamint a lebukástól való félelem az utolsó helyeken szerepelnek. - A herbál legálisan elérhető szintetikus anyag, ezzel viszont nem minősül kábítószernek - mondta Sárosi. Hangsúlyozta, nagyszámú kémiai variációi léteznek a szereknek, összetevőik pedig gyorsan cserélődnek, így listát alkotni belőlük szinte lehetetlen.
- A büntető törvénykönyvnek az illegális szerek esetén sincsen elrettentő hatása, azonban megfigyelhető a folyamat, amely szerint, ha enyhítenek a drogokkal kapcsolatos törvényeken, abban az esetben nem növekszik a drogfogyasztás. Ezzel szemben ahol keményen tiltják, ott növekszik, vagyis a szigorral arányosan a kereslet is nő - tette hozzá.
A szakember szerint fogyasztásnak inkább társadalmi okai vannak, mint bűnözői vonatkozása. Vagyis szerepet játszik benne a társadalom peremére való lecsúszás, vagy az iskolázatlanság. - Világszerte problémát jelent a szintetikus szerek létezése, egyelőre nem született olyan megoldás, amely tökéletes lenne a helyzet kezelésére - mondta Sárosi.
Példaként említette, hogy Új-Zélandon ugyan bevezettek egy szabályt, amely szerint a - yártóknak kísérleteket kellett végezniük - állatkísérleteket, kémiai kísérleteket - mielőtt piacra dobnak egy szert, de ez sem működött. - Személy szerint az állami szabályozás szintjén nem látok megoldást a helyzetre tette hozzá.
Zacher Gábor toxikológus a GDS kutatásával kapcsolatban azt mondta: nem igaz, hogy az új szereknek kiugró lenne a kereslete. - Az efféle kábítószerek 2007-ben jelentek meg a piacon, előtte nem lehetett ilyen anyagokkal találkozni. Zacher nem a szerek elleni vég nélküli küzdelemben látja a megoldás kulcsát, szerinte a megoldás az lenne, ha az ilyen anyagokkal megtanulnánk együtt élni.
- Ezt viszont nem úgy kellene elérni, hogy az állam hoz döntéseket az ügyben, hiszen amíg kereslet lesz a különböző szerek iránt, addig a piac is működni fog - mondta. Vagyis - mint fogalmazott -, ha megszüntetnek egy ellátó rendszert, akkor jön egy újabb, a folyamat pedig örökké is működhet. Sárosi Péterrel egyetértve kiemelte: hosszú évek munkájával el lehet érni, hogy változás álljon be ezen a területen, de ennek a problémának nem kábítószer bűnözési, sokkal inkább társadalmi háttere van.
- Hogy meglehet-e fékezni a szintetikus drogok térnyerését? Ez nehéz feladat, a drogpiacot ugyanis nem lehet kiszámíthatóvá tenni - tette hozzá Zacher. Hangsúlyozta: társadalmi előítéletek mindig vannak a kábítószeresekkel szemben, holott a drogfogyasztásnak minden esetben megvannak az okai. - Az emberiség ezer éven keresztül együtt tudott élni a drogfogyasztással, csak a modern ember szerint van baj ezzel. A probléma pedig abból adódik, hogy nem tudja mit kezdjen vele - tette hozzá.
Az Európai Unió által életre hívott jelzőrendszer részeként indított nagyszabású programot az Ökumenikus Segélyszervezet 2015-ben. A Tisztább kép című, több magyarországi, valamint román és szerb partnerszervezetekkel történő együttműködést az Európai Bizottság ’Bűnmegelőzési és bűnözés elleni harc’ elnevezésű keretprogramja (ISEC) finanszírozza. A javarészt a magyar fővárosban illetve négy megyeszékhelyen (Debrecen, Szeged, Miskolc, Békéscsaba) végzett projekt alkalmas a településeket körülölelő régiók drogfogyasztási szokásainak feltérképezésére is.
A gyakorlati tevékenység fő eleme a mihamarabbi mintagyűjtés (droghulladék) az újonnan megjelenő pszichoaktív szerekből, azok kielemzése és az így nyert, illetve a fogyasztóktól pl. tűcsere program során beszerzett információ gyors és minél szélesebb szakmai körben való terjesztése. A program során nagy hangsúlyt helyeznek a droghasználók gondozásában részt vevő magyarországi szervezetek közötti együttműködés kialakítására és fejlesztésére is.